A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

zeykfalvi, boldogasszony-óraijai és a vajda-hunyadi római görög templomokat láttuk, komolyabb szó sem lehet.

8 írhatnak és elmondhatnak tehát a hiszékeny, a tudatlan népnek a hajdani dicsőségről, fénykorról és a haladó nemzetek a nyugat által való elnyomatásáról is . . . Л emlékeket kérünk, vagy belőlük csak egynéhányat, és hitetlenekből azonnal buzgó hivőkké és az ilyen légben függő theoriáknak apostolaivá leszünk. b) Miért ajánlom annyira az archaeológiát?! Talán hibás véleményem, de itten csak elmondom! Nagy bajnak tartom azt, hogy mindenféle történelmi, nyelvészeti s tudja a jó Isten miféle szempontból vannak krónikásaink, főleg Anonymus idézetileg meghányva; de tudtommal még nálunk kevés írónak tetszett ugyanazokat a legigazibb, legkevésbé mételyezett szempontból, t. i. az archeológiáiból ismertetve bírálni! És mégis ha bennük keressük ezen tudomány bonckésével a hiányokat, alig - de azt merjük mondani nem is találunk hibákat, mivel nem akarván ismételni azt, a mit a „Resultats generaux du Monument archeologique en Hongrie" 10-ben, a mit másutt írásaimban és elég gyakran mondtam, valahányszor ezen kútfejeket újra és újra olvassuk, meggyőződhetünk arról, hogy akármelyik Béla királynak tulajdonítsuk magát a régi krónika íróját, azt az egyet még is meg kell vallanunk, hogy az akkori, sőt azon idő előtti magyarokat, és azon földet, melyet elfoglalni jöttek, minden erődítményeivel és hadi eszközeivel is, mások is jól ismerték. Így számtalanszor fordulnak elő a spelunae fossa terrae, árkok (Thuróczi Chronica II. VII); a halmok, mint Asaturhalom, (Sátorhalom, a honnan talán az őrszem-nyi eszme származott; Anonymus, B. R. N. Caput-XV.); Zeguhalma, (Szeghalom, Békés megyében, a hol az ördög árka nyomai ma is megvannak, A BRN, cap. XXVIII.) Zazalom, Thur. Chron. II. cap. XI. kétszer), a pogány módon temettettek, sepulti more pagano, vagy paganismo, (Anon. BRN. cap. XV., Thur. II. XLII); stb., de gyakran fordulnak elő mindenütt a castrum terreum, Hymusudvor, A BRN. cap. XVII, íossatum et castrum munitissimum de terra Thosu, melyet congregata mültitudine populi construxit, u. o. cap XXI. castellum terreum - Varod, a Garam mellett (u. o. cap. XXXIV.) ; a csongrádi castrum fortissimum de terra u. o. cap. XL. és sok helyen másutt is; hanem olvassuk azt is hol tartottak udvart, curiae-ket, et egregias domus ducáles (Anonym, cap. XLIV.) solennem curiam celebravit (Thur. Chr. П. XVII, melynek illusztrációul szolgál u. o. a XX. fejezet), de nyomaira is akadunk a tuguriumoknak is, melyekben a vezérek embereikkel nyugodnak, p. o. A BRN. cap. XVII, és a főtisztnek íoliata (lugasokat) fecerunt. U. o. XXXII. fejezetben. Mind ezek, és sok más is csak bebizonyítja azt ,hogy ugyanazok várak, mint р. o. Alpár, Alpár és sabulum Alpár (Anonym, cap. XIV. XXXVIII, XL), castrum Hung, Zemlun, Bors, Zabolcs, Zomus, Pota stb. csakugyan léteztek, és némelyek későbben kőből is épültek fel; de sok fordul elő krónikáinkban, mi egyenesen a mai Biharmegyére is vonatkozik, így Zerep (Anonym. XXVIII), ugyanazon hely, melyen ma mint Szerepen, Dantsházán stb. igen nevezetes halmok vannak. Nem tudom, szabad-e az ugrai halmokat a szalontai járásban tulajdani

11 azon Ugra-пак kit Thuróczi II. LIX. fejezetében említ; de az az egy bizonyos, hogy magáról Byhor-ról is többször történik említés. 8 A demsusi g. kat. templomot (Demsus ,volt Hunyad m.) római eredetűnek tartották, azonban csak római eredetű kövek felhasználásával építették; az említett szintén Hunyad megyei zeykfalvi, vajdahunyadi, őraljaboldogfalvi - Rómer tévesen írja boldogasszony-óraijainak - templomok XIH-XIV. sz.-i román stílusúak, falképekkel ellátva. Ld. Rómer: Régi falképek... 104, 129-131, 151, 146-49.; Radocsay. A középkori... 131, 193-94., 229-30., 238-39. 9 Az eredeti kéziratban olvashatatlan szó. 10 Az 1876-os budapesti Embertani és ősrégészeti Kongresszus alkalmából kiadott összefoglaló munka. 11 Értsd: tulajdonítani. 290