A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló)

a következő címet viseli: Bihar megye régészeti és néprajzi szempontból." Feltételezhetnénk, hogy a kézirat azonos a K. Nagy, valamint az Akadémiai Almanach által említettel, ám az azonosságot illetően több kétség is merülhet fel. A meglevő kézirat nyersfogalmazványnak hat, germanizmusokkal telve, javítgatásokkal tűzdelt. Ügy tűnik: befejezetlen is. Bár Römer az előszóban megjegyzi, hogy kutatásai nem terjedhettek ki a hatalmas Biharország minden egyes pontjára, mégis túl hiányosnak találjuk a kéziratot. (A síkvidéki részeket például csak nagyon felületesen, szórványosan, esetlegesen tárgyalja). Biztosabban tudnók megítélni a dolgot, ha a kéziratban említett, s a kész műhöz függelékként csatolt, id. Storno Ferenc rajzolta műemléki felmérésekből álló táblakötet, s a lelőhelytérkép megvolna. Mivel azonban a Rómer hagyaték egy része Nagyváradon maradt (Oradea, Bihor megye, Románia), s jelenleg a magyar kutatás számára nincs hozzáférhető állapotban, a kézirat és mellékletei sorsát csak feltételezések alapján követhetjük. Nézzük mindenek előtt a szövegben oldalszám szerint hivatkozott Stornoféle rajzos táblákat. Jegyezzük meg mindjárt, hogy némi támpontot jelenthetne az is, ha az Országos Műemléki Felügyelőség Könyvtárában elhelyezett Rómer hagyatéki anyagban beleltározott Bihar-megyei rajzjegyzék hozzáférhető állapotban volna;' (Ugyanez vonatkozik a bihar megyei noteszekre is.) A nagyváradi Rómer-anyaggal kapcsolatos Storno-féle rajzokról ugyanis csak annyit tudhattunk meg, amennyi a Muzeul Tarii Crisurilor közleményeiből kibogozható. Ez pedig a következő. A. Avram, a középkori Körösvidék kutatásának eredményeiről szóló dolgozatában közöl két, 1879-es datálású Storno-rajzot az adorjáni várromról, s a jegyzet szerint a Storno-féle műemlékinventár a váradi Muzeul Tarii Crisurilor könyvtárában van.'

1 Ugyanebben a folyóiratban jelent meg G. Сгцап dolgozata a remetei templomról,' s közleményében szintén publikál Stornótól rajzokat, mégpedig a templom alaprajzát és homlokzatát ábrázolókat. A jegyzet szerint ezek a rajzok is a múzeum gyűjteményéből származnak. A homlokzati kép azonnal elárulja, hogy a Rómerkézirathoz kapcsolható rajzról van szó. Rómer ugyanis a kéziratban kifogásolja, hogy „a rajzban a torony tetejére hibából tétetett a kereszt, mert az egyház jelenleg a reformátusoknak szolgál isteni tiszteletül és csak Storno úr által rajzoltatott oda." Ezekből az adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy mivel a Storno-mappa Nagyváradon van, a hozzátartozó - tehát csak vele együtt használható - kidolgozott, nyomdakész kézirat is ott lehet, bár erről érdemben nem szerezhettünk tudomást. A térképről - bár nem az eredetiről - már többet tudunk. Egy 1900-ban készült másolat a Hajdú-Bihar megyei Levéltár kéziratos térképgyűjteményében található, s Bihar megye őstörténelmi térképének vázlata címet viseli. Rómer Flóris szerkesztette 1878-ban.'' Ugyanilyen címen említi Rómer is a kéziratban hivatkozott térképét, melyet az 1879-es székesfehérvári kiállításra küldött. Rómer maga is mentegetőzik, hogy munkája „még sok helyen megigazítandó és pótlásokkal még kijavítandó térkép", de alapját kétség kívül a kongresszusra készült Magyarország őstörténelmi térképén szereplő adatok képezhették. Rómer ugyanis annak egyezményes, őstörténeti objektumokra vonatkozó jeleit egészítette ki a különböző stílusú középkori, és egyéb műemlékekre vonatkozó jelzésekkel. Ezért van az, hogy a térkép, illetve az útinapló helynevei nem mindenütt fedik egymást. Ez minden, amit a bihari kézirat és mellékletei sorsáról eddig tudunk. Felvetődhet a kérdés, hogy mindezen hiányosságai ellenére miért tartjuk 284