A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Kozák Károly: A nyíradonyi premontrei prépostság 1936-ban feltárt maradványai

Kozák Károly A nyiradonyi premontrei prépostság 1936-ban feltárt maradványai* Az országban évről évre jelentős régészeti ásatások folynak, amelyek nagy mértékben bővítik a magyar nép középkori anyagi és szellemi műveltségével kapcsolatos ismereteinket. Az ásatásokkal párhuzamosan folyó múzeumi munka során is előkerülnek eddig ismeretlen, vagy elfelejtett adatok, feljegyzések, amelyek az ásatásokhoz hasonlóan, fontos adatokhoz juttatják a kutatókat. Az elmúlt években Nyíregyházán, a múzeum adattárában megtalálták egy Nyíradonyban végzett ásatás felmérési rajzát, amelyet több más kolostorral együtt egy dolgozatban le is közöltek (1. kép). A felmérési rajz a falu határában feltárt két templom rajzát közli. A maradványokat visszatemették, az ott készült rajz a múzeum Adattárába került, s az ásató halála után feledésbe merült az ásatás emléke, s az ott készült rajz is. Miután a feltárt maradvány a most folyó építészettörténeti kutatás szempontjából igen fontos anyagnak számít, vállalkoztunk annak részletesebb elemzésére. A vasútállomástól kissé DK-re, a Nyíracsád-Nyírábrány felé vezető úttól kb. V2 km-re K-re, a falu szélén vezető földúton juthatunk az egykori prépostság területére. A területet Ny-ról folyó határolta, amelynek medrében csapadékos időszakban ma is összegyűlik a víz. Kiss Lajos, neves néprajztudósunk 1936-ban ásatást végzett e területen, a falu határában, az úgynevezett Kenderföldeken. Munkája eredményeként egy templom, s attól kissé DK-re egy kolostor maradványai kerültek elő, amelyeknek korát a XIII. század elejére határozta meg. Az ásatás eredményéről csak egy rövid újságcikkben emlékezett meg Kiss Lajos.

2 Az ásatás eredményeit rögzítő felmérés közlésekor rövid értékelést is ad a szerző az előkerült maradványokról. A monostort a Gút-Keled nemzetség ősi temetkező helyének tartja, de nem veti fel, melyik szerzetesrend tagjai lakták, vagy lakhatták azt. Kiss Lajos felmérési rajza és az említett újságcikkben közölt leírás adatai együttesen - egy terepbejárás megfigyeléseivel kiegészítve - részletesebb elemzésre, értékelésre is lehetőséget nyújtanak. Oszvald Ferenc a magyarországi premontreiek történetéről írt munkájában a tatárjárás utáni alapításúnak említett adonyi prépostságot Nyíradony területére tette. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt prépostság a Gút-Keled nemzetség közös monostora volt (Ódon, Odonmonostora). A monostor a váradi * E munka a Magyar Építőművészek Szövetsége által kiírt „Építészeti Tanulmánypályázat" 1971. 29. sz. pályamunka (Három Árpád-kori kolostor kutatása és építéstörténete) egyik részét képezte. 1. Németh P.: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori (XI-XIII. századi) földvárai és monostorai. NYJAMÉ X. 1967. (Budapest, 1968) 98-100. 2. Kiss L.: XIII. század elején épült templomra és monostorra akadtak Nyíradonyban. Szabolcsi Hétfő 1936. dec. 21. 267