A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.

követhetők vissza. A három főbb település: Nádudvar, Szoboszló és Szovát jelentős hely lehetett a XI. század elején. Nádudvar, nevéből ítélhetően a királyi magánbirtok egyik központja, s utóbb kolozsi várnépek lakóhelye volt, ahol azonban a bihari ispán poroszlója is lakott.

293 Szoboszlón és Szováton szintén kolozsi várnépek éltek.

294 Egyetlen nagyobb birtoktömböt alkottak. Bár Szabolcs megye területén belül feküdtek (Szovát keleti oldalról a Bihar megyei Derecskével határos), a kolozsi várhoz tartoztak. Kialakulásuk a Nádudvar-töröklaponyagi temető időrendje alapján egységesen a X. század utolsó harmadára tehető. Csupán az a kérdéses, mely várispánság telepítésének eredményeként jöttek létre. A kolozsi várispánság aligha jöhet számításba: Nádudvar példája bizonyítja, hogy másodlagos birtokos e területen.

290 Talán nem tévedünk, ha kialakulásuk körülményeit a X. század első felének fejedelmi szervezőtevékenysége folytatásának tekintjük. Nádudvar központjától északnyugatra 10 km-re, a Sáros ér és az Árkus összeszögellésénél levő két halom, a Szabolcsok jelzik az először 1453-ban említett Szabolcs prédiumot. Közülük az egyik neve Köveshalom, ami azt jelenti, itt volt az Árpád-kori falu temploma. Györffy György kutatásai valószínűsítették, hogy Szabolcs Árpád-házi herceg, majd Árpád utódja volt a fejedelemségben. Ennek alapján feltehető hogy Szabolcs hercegi szállásának helyét őrzi a két halom. Valószínű az is, hogy Szabolcs kíséretének egyik hozzátartozója nyugodott a Nádudvar-mihályhalmi sírban. Abból következően, hogy az említett falvak 970 körül települtek meg, arra gondolhatunk, hogy a fejedelem tulajdonát képező terület gazdasági megszervezése hosszantartó folyamat volt. Ebben az időben települhetett meg Nádudvar is, mint a fejedelmi birtok udvarhelye, s e funkcióját a királyság megalapításakor is megtartotta. Mint Németh Péter megjegyzi: „Esetünkben tehát a fejedelemés királykori udvarhelynek szinte egybeeséséről beszélhetünk.".

290 A terület jelentőségét, gazdasági erejét az is jelzi, hogy Szoboszlón királyi vásárhely volt. Környékének élénk pénzforgalmát, vásárának ismertségét a termékeiket piacra vivő szolgáltatónépek és a mohamedán kereskedők, a nyíri izmaeliták biztosították évszázadokon keresztül.

297 A szabolcsi várispánság megszervezésekor, amely a telepítést jelző temetők nyitásánál valamivel korábbra tehető, a fejedelmi birtoktestet szinte magától értetődően Szabolcshoz csatolták. Szoboszló vásárvámja felének eladományozása jelezheti azt az időpontot, amikor e három falut a kolozsi vár alá rendelik. Okát csak találgathatjuk: a Kolozsaknán bányászot és Szalacson tározott só szállításának biztosítására lettek beosztva. Ez az út Szalacsról Szoboszlón át vezetett Szolnokra, és érintette Szovátot és Nádudvart is.

298 Településtörténeti megfigyeléseink sorát még tovább is folytathatnánk. Nem szóltunk a településeknek a tájban való megjelenéséről, elrendeződéséről, 293. Györfíy Gy., Arch. Ért. 97 (1970) 199.; Váradi Regestrum 1213: 61 § 176.; Váradi Regestrum 1219 : 234 § 241. 294. Zoltai L., települések 55.; Györiíy Gy., történeti földrajz I. 634. 295. Heckenast G., i. m. 82. utal arra, hogy az egyik Nyitra megyei Udvarnok, amely a királyi udvar szolgáltatóinak települése volt, oklevelesen már a várszervezet birtokaként jelenik meg. 296. Zoltai L., települések 50-51.; Györfíy Gy., Arch. Ért. 97 (1970) 191-238.; Németh P., A magyar középkor kutatóinak nagyvázsonyi találkozója 20-21. 297. Gedai I., DMÉ 1966-67. 207-13.; Uo., FA 20 (1969) 99-104.; Györffy Gy., történeti földrajz I. 443.; Heckenast G., i. m. 84-85.; Mesterházy K., A Hajdúsági Múz. Évk. 1973. 45. Módy Gy., DMÉ 1973. 175-197. 298. Györfíy Gy., történeti földrajz I. 582, 663. 250