A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.

Keresztúr), a Miskolc nembeliek (a Debrecen melletti Torna vagy Boldogaszszonyfalva) stb. birtoklásának kezdete is.

265 Településtörténeti szempontból az a kérdés a leglényegesebb, hogy a nemzetségi birtoktömbökön belül feltűnő települések mennyiben tekinthetők az ő alapításaiknak? A negyvenes évek településtörténészei a későn feltűnő falvakat a nemzetségek telepítő tevékenységével magyarázták. Hasonlóképpen, abból a tényből, hogy valahol várnépek tűntek fel (főleg a Váradi Regestrum adatai nyomán) arra következtettek, hogy e falvak a várispánság telepítései voltak.

266 A legkorábban megjelenő jövevény nemzetség, a Gutkeledek néhány birtokára régészeti adataink is vannak. Minden valószínűség szerint emberekkel együtt kapták legelső birtokaikat. Ilyennek tekinthető Gút és Adony. Korhatározó X-XI. századi leleteiket azonban nem ismerjük. A későbbi időkben szerzett falvaik közé tartozik Túrsámson. A falu neve 1213-ban tűnik fel a Váradi Regestrumban, amikor a szabolcsi ispán poroszlóját mondják idevalónak.

267 Ez az adat arra vall, hogy legalábis a falu egy része még a várispánsághoz tartozik, mégpedig a szabolcsihoz. A XI. században tehát biztosan várföld volt az egész falu. Egy 1312-es oklevélből viszont arról értesülünk, hogy a Gutkeledek Bátori és Egyedmonostori ágának Dorog alága osztozkodik a „korábbi közös" birtokokon: ekkor Dorog fia Miklós kapják Túrsámson egyik felét.

268 Ha megpróbáljuk visszafelé nyomozni azt a „korábbi" időpontot, amikor a Bátori ág és a Dorog alág őse közösen bírhatta Túrsámsont, akkor egy kb. 20-30 éves időközt jelölhetünk meg csupán. Tudjuk, hogy Dorog unokái 1312-ben osztják fel a birtokot, viszont I. Dorog nagyapja, az egyedmonostori ág alapítója lehetett a legközelebbi közös ős, aki közvetlen kapcsolatban állhatott a Bátori ággal. I. Dorog feltehetően legidősebb fia I. Péter 1266-ban Vidinnél harcolt.

2

*'

9 Másrészt úgy tűnik, hogy Gútkeled nembeli I. Dorog perlekedik a rábéiakkal 1219-ben.

270 Így I. Dorog nagyapja, aki legkésőbben is, azaz a számunkra legközelebb eső időben közösen bírhatta Túrsámsont a Bátori ággal, további 60-70 évvel korábban élhetett, azaz 1140 körül. Miről vallanak a régészeti leletek? Hajdúsámson határában, a falu központjától keletre van a volt Majorsági föld, s ennek is keleti felén a Bajinka. Ezen a területen IX-X. századi kezdetű település volt (72-73. lh.). Későbbi cserepeket Zoltai nem gyűjtött be, így nem tudjuk, hogy meddig élt a telep. Az kétségtelen, hogy a helyi lakosságra rátelepedett a honfoglaló magyarság, melynek temetőjét a Bajinkán találták meg. Az egyik sírból előkerült érme a X. század közepére keltezi a temetőt.

271 Az előbbi település lakói aztán beköltözhettek a mai falu szélén, a csemetekertben (74. lh.) megtalált településre, amely viszont X-XI. századi alapítású. Ez a falu a tatárjáráskor pusztult el, s újratelepülése nyilván a mai központban kezdődhetett meg. A falu sorsa tehát 265. Wenzel G., ÁUO X. 92.; Karácsonyi ]., Magyar nemzetségek II. 312, 91.; Györfíy Gy., történeti földrajz I. 577, 618-19.; Zoltai L., települések 32. 266. Jakó Zs., Bihar megye 28-30, 33-39. stb.

; Maksai F., Szatmár megye 35, 36, 74-75, 54, 52-53.; Fügedi E., Nyitra megye betelepülése. Település- és népiségtörténeti értekezések 1. (Bp. 1938) 25.; Balogh I., Arch. Ért. 80 (1953) 148. 267. Györfíy Gy., történeti földrajz I. 658. 268. Fejér G., Cod. Dipl. VIII/1. 485.; Györífy Gy., történeti földrajz I. 658.; Módy Gy., Hajdúhadház múltja 34. 269. Karácsonyi ]., Magyar nemzetségek II. 44-45. 270. Váradi Regestrum 84, 226., Györífy Gy., történeti földrajz 512. 271. Zoltai L., MKÉ 1 (1907) 36. 245