A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.
a XL század végétől a XIII. századig megfigyelhető. A honfoglalás után a X. században még két falu élt egymás mellett, a magyaroké és a helyi lakosságé. Az utóbbi valószínűleg megszűnik, de csak a XI. században. Közben a várispánság bekebelezi a települést saját szervezetbe. Lakói számára a felemelkedés csak a várispáni szervezeten belül lehetséges. Majd a XII. század folyamán a falu egy részét megkapták a Gútkeledek. De ezzel még nem fejeztük be Túrsámson történetét. Nagy határának déli részét a Hontpázmányok kapták meg, s ezt ott tárgyaljuk. Hasonló lehetett a sorsa Nyíracsádnak is. A falu keleti szélén és tőle nyugatra is volt egy-egy középréteghez tartozó közösségi temető. A későbbiekben a Gútkeledek egyedmonostori ágának birtokaként tűnt fel, valószínűleg még a tatárjárás előtti szerzeményekhez tartozik. 272 X. századi megtelepültségéből ítélve ezt sem lakatlan földként kapták. Nem kellett telepíteniök Cégényt, Téglást, 273 nevéből ítélhetőleg Csehit, Bigécset, készen került kezükre Hatház, Szentdemeter stb. Talán Doroglesi és Monostor volt csupán saját alapításuk. De ha a Berettyóújfalu körüli birtokokat tekintjük, itt is hasonló helyzetet találunk. Az uradalom központja, Herpály a XIII. század végén Gútkeled nembeli Miklós bán kezén tűnik fel. 274 Régészeti leletek alapján viszont a IX. század végétől az egész Árpád-koron keresztül lakottnak látszik. Valószínűleg a tatárjárás után került csak a Gútkeledek kezére. Az ismeretlen rendű nemzetségi monostor alapítóiról sincs okleveles említésünk. A XI. században a környező falvak (nagyjából a mai Berettyóújfalu határa) Herpályhoz tartoznak: Andaháza, Szentdemeter, Szentkozmadamján, Üjfalu, Kengyel. Jakó még úgy vélte, hogy ezek a falvak a tatárjárás után keletkeztek, sőt Andaháza (1418) és a két 1373-ban feltűnő, temploma patrociniumáról elnevezett falu egyenesen a XIV. század második felében települt meg. 275 A régészeti kutatások azonban mást igazoltak. A Kisandaházán Zoltai által feltárt templomocska román kori. 276 A nagyandaházi templom, amely feltehetőleg Szentdemeter falué volt, a XI-XII. század fordulóján épülhetett. 277 Az andaházi telekről ugyan régészeti leleteink nincsenek, de mint annyiszor bebizonyosodott, itt is inkább névcserére gondolhatunk. Szentkozmadamján sem lehet késői telepítés, erre patrociniuma utal. A legfiatalabb településnek Üjfalu tűnik, de már ez is a tatárjárás előtt keletkezhetett. 2 ' 8 Összességében véve a herpályi uradalom falvai a XI-XII. század fordulóján már állhattak. Kialakulásukhoz a Gútkeledeknek semmi köze sincs. Ha tehát el is tekintünk a tatárjárás után szerzett vagy cserélt falvaktól, s csak korábbi birtokaikat vesszük figyelembe, akkor is arra a megállapításra juthatunk, hogy az összes, régészetileg is kutatott település már a Gútkeledek megszállása előtt is létezett, hogy telepítő munkájukról csupán egy-két falu erejéig beszélhetünk. Jelen eszközeinkkel azonban két mozzanatot nem tudunk megfigyelni: 1. ha a falu régi lakói mellé újakat telepítettek, és 2. ha a lakatlanná vált falut rövid időn belül újratelepítették. Régészeti leletekkel más nemzetségek birtoklástörténetét is megvilágíthat272. Karácsonyi ]., Magyar nemzetségek II. 20, 54. 273. 1973-ban útépítési földmunkák során, Téglástól délre, a Telek-en előkerült a köznépi temető több sírja, egyikben Salamon denára volt. Sz. Máté Márta és Módy György leletmentése. 274. Györffy Gy., történeti földrajz I. 625. 275. Jakó Zs., Bihar megye 74, 349. 276. Zoltai L., DJ 1925. 7. 277. Mesterházy K., Arch. Ért. 96 (1969) 91. 278. Szabó L, A falurendszer kialakulása 120-21. 246
