A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.

nál korábbra keltezhető leleteket nem ismerünk (ezek is főként díszítetlen cserépüsttöredékek) . Szerep a XI-XII. században Békés megyéhez tartozott.

238 A Zovárdok öröklött birtokai pedig három nagyobb csoportban tűnnek fel Békés és Bihar területén. Szerep és Udvari (Sárétudvari) még Békésben voltak, de várföldek (Bajom-Biharnagybajom) és más nemzetségek birtokai (Rabé) választják el Aka, Tancskereki (Zsáka és Bakonszeg között) Bihar megyei birtokaiktól. Ezeken kívül még Dél-Biharban is volt örökölt birtokuk (Baj). Bár Jakó a Zovárd nemzetséget a három ág közös birtoklása alapján a terület ősfoglaló nemzetségének tartotta, neki is feltűnt a birtokok szórtsága. Ennek okát azonban a Sárrét településviszonyaiban kereste. A Zovárdok ősi szállásvidéke azonban biztosan nem itt volt.

239 Jellemző, hogy örökölt birtokaik közt szerepel Udvari is. Az ilyen nevű helységek zöme királyi szolgálónépek, királyi udvar vagy várnépek jelenlétére utal. Ha a számos udvari esetében igazolt

2

'

0 feltételezést Biharudvarira is érvényesnek tartjuk, akkor a Zovárdok királyi birtokból kaptak szállásföldet, nyilván cserébe az eredetiekért. A nemzetség eredeti birtokainak kisajátítására már 955 után sor kerülhetett, amikor Lehel vezér csapatai vereséget szenvedtek. Ennek megfelelően még a X. században birtokosok lehettek a Sárrét vidékén. A valószínűbb lehetőség a XI. század első fele,

2

'

11 minden esetre Bihar és Békés megye területének kialakulása utáni időpont. Ez megmagyarázná, hogy miért estek birtokaik különböző megyékbe és miért nem alkotnak egyetlen tömböt. Az egykor Szabolcs megyéhez tartozott északnyugati területen Anonymus szerint Ohat kun vitéz birtokai feküdtek, melyeket Árpádtól kapott volna. Tiszadorogmával szemben a Tisza bal partja közelében ma Ohat-Telekházát találjuk (Egyek része). E helyen volt Ohat vezér és 1200 körül élő utódainak birtoka. A XIII. század elején itt állott Ohatmonostora, melyet 1299-ben a Rátold nembeli II. Domokos elcserélt Sartivan-Vecse nembeli jula fia Istvánnal.

2

''

3 Anonymus adata és a monostor létezése arra vall, hogy létezett egy Ohat nevű nemzetség, melyet azonban a források nem említenek. Csupán 1318-ból ismerünk egy oklevelet, mely a korábbi birtoklásra fényt vet. Ekkor Chepan fia Муке és vérrokona Ornoldes de Vhod bepanaszolja István fia Domokos nádort Ohat birtoklása miatt, mert V. István kis privilégiuma alapján az őt, Ornoldot iure hereditario illeti. Károly Róbert teljesítette Ornold kérését.

2

''

4 Ebből az oklevélből kitűnik, hogy a mikepércsi Pércsi család Ohat nemzetségéből származik. Ohaton kívül öröklött birtokuk a Bihar megyei Mikepércs, ezen kívül az övéké volt Szabolcsban Köteles (ma Hajdúszoboszló része) és Biharban Soma (Vámospércs határában).

2

'" 238. Györífy Gy., történeti földrajz I. 497. 239. Jakó Zs., Bihar megye 71., Györífy Gy., történeti földrajz I. 496. szerint korábbi központjuk a Kisalföldön volt. 240. Jakó Zs., Bihar megye 372.; Maksay F., A középkori Szatmár megye. Település- és Népiségtörténeti Értekezések 4. sz. (Bp. 1940) 22.; Györífy Gy., történeti földrajz I. 166.; A Komárom megye északi határán álló Udvardról a garamszentbenedeki oklevél bizonyítja, hogy ott Géza királynak kúriája volt. Knauz N., A Garan-melletti szentbenedeki apátság (Bp. 1890) 26, 215. 241. Györffy Gy., történeti földrajz I. 497. 242. Györffy Gy., Krónikáink 121. 243. Karácsonyi J„ Magyar nemzetségek III. 33. 244. Károlyi cs. oki. tára I. 83.; Makay D., Turul 5 (1887) 125-130. 245. Györffy Gy., történeti földrajz I. 576 és 653. 242