A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.

Birtokaik tehát nem egy tömbben helyezkedtek el, ami eleve megkérdőjelezi X. századi birtoklásukat. Egy 1335-ös oklevél szerint az ohati monostor a Boldogságos Szűz tiszteletére lett szentelve, de a monostoron kívül egy Szent György patrociniumú egyház is állt benne.

246 Ez utóbbinak helyét találta meg Balogh István az Ohat-telekházi iskolánál és ennek közelében fekhetett a falu is. A templom körüli temető egyik sírjából S végű hajkarika került elő, amely a XI-XII. század fordulójára, esetleg a XI. század végére keltezi a templom építését.

2/

'

7 Feltehető, hogy a monostor is ebben az időben épült. Valószínű helyét Zoltai Lajos ásta meg: az elpusztult és kiszedett alapfalak mellett csak néhány méteres szakaszon talált tégla alapfalakat, feldúlt téglasírokat.

248 Mindent figyelembe véve Ohat nemzetsége sem lehet a XI. század elejénél korábbi birtokos e területen.

249 Vidékünk összes többi, egykor itt birtokos nemzetsége jövevény (külföldi eredetű) vagy az ország más tájáról települt, még ha itt is volt nemzetségi monostoruk (Gútkeledek, Katák stb.). Eddigi megfigyeléseinket összegezve arra a megállapításra juthatunk,, hogy az eredeti nemzetségi birtoklás a X. század folyamán, legkésőbben a X. század utolsó harmadában átalakul. Az eredeti szállásföldeket a fejedelemkisajátítja (Ártánd, Hencida, Böszörmény, Hajdúsámson, Nádudvar stb. környéke). Hogy a továbiak során a nemzetségek rangos tagjaival mi történik, nem tudjuk. Történeti adatok híján további sorsuk ismeretlen marad számunkra. Feltehető, hogy nem minden tagjuk süllyedt szolga sorba. Felemelkedésük azonban már csak a királyi magán- és várbirtok keretében történhetett, melynek alapjául a kereszténységhez és a királyhoz való viszonyuk szolgált. A fejedelmi és királyi hatalom már a X. században céltudatos tevékenységet folytat: megkezdődik a királyi várispánságok, a várszervezet és a gazdálkodási rendszer, a királyi magánbirtok megszervezése. A X. század végének átmeneti, alakuló-fejlődő viszonyaira utalnak azok a várispánságok, melyek az idők folyamán - feladatukat betöltvén - felszívódnak, másrészt a várispánságok teljesen szórt birtokrendszere. Területünkön ez utóbbi figyelhető meg. A távol levő kolozsi várispánság népei éltek Nádudvaron és Szoboszlón, krasznai várnépek Mátán, dobokai várnépek Macson, Kinizsen stb.

250 A fejedelmi-királyi magánbirtok igazgatási központjai a curiák-udvarok voltak. Ilyen lehetett (Sárrét) Udvari és Konyár,

251 ahol 1219-ben udvarbíró élt és működött. Összességében tekintve a X. század végén a fejedelem fennhatósága alá tartozott akár mint vár-, akár mint magánbirtok Körmösd, Bajom, Macs, Kinizs, Pelőke, Sas, Hat (Kornádi mellett), Léta, Szoboszló, Nádudvar, Szovát, Udvari, Báránd és talán Rabé.

252 Mint poroszló lakhelye, királyi igazgatás alatt állott Bojt, Kókad, Lomb, Nyék, Túrsámson, Poroszlótelke, Porosz246. Zoltai L., települések 46. 247. Balogh I., Arch. Ért. 80 (1953). 143. 248. Zoltai L., települések 46-47. 249. Györííy Gy., történeti földrajz I. 576. 250. Györííy Gy., történeti földrajz I. 574.; Módy Gy., Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata 174. 251. Györííy Gy., történeti földrajz I. 635. 252. Györííy Gy., történeti földrajz I. 574.; Módy Gy., Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata 174. 16* 243