A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.

b) A régészeti lelőhelyek és az írott íorrások A továbbiakban megkíséreljük régészeti lelőhelyeinket az Árpád-kori forrásokban említett falvakkal azonosítani. Az alsójózsa-Kiskert 686-os település (1. Ih.) és az alsójózsai sírlelet közül az egyik valószínűleg Józsa prédiummal azonosítható.

124 Az álmosd-nádlásrészi lelőhely (2. Ih.) feltehetőleg Álmosd tatárjárás előtti települési helye,

125 az ártánd-nagyzomlini leletek (3. Ih.), ill. a Kápolnadomb téglakeretes sírjai Zomlinhoz, később Nagyzomlinhoz tartozhatnak,

126 míg az Ártánd-Zomlin néven számontartott templomos település (4. Ih.) a későbbi Kiszomlinnal lehet azonos.

127 Ártándon ismerjük az Árpád-kori falu (5. Ih.) és az egyik temető helyét is.

128 Az Árpád-kori Bors falu szélén állott az a két földbeásott ház, melyeket az F/142-es határkőnél figyeltünk meg (6. Ih.)

129

. A Berettyóújfalu-Andaházán (9. Ih.) Zoltai által feltárt templomocska Kis- vagy Nagyandaházához, esetleg Kengyelhez tartozhat, míg az Andaházán 1963-ban feltárt másik templomocska (10. Ih.) feltehetően Szentdemeter faluhoz tartozott.

130 A herpályi lelőhely (12. Ih.) kétségtelenül azonos az Árpád-kori Herpállyal.

131 A Biharkeresztes-Toldi útféli leletek (13. Ih.) az egykori Fancsal, később Keresztes délnyugati szélét jelzik.

132 A település honfoglalás kori lakói a falu mai északnyugati szélén levő állomás területén temetkeztek. A Biharkeresztes-septelyi lelőhely (14. Ih.) az először 1208-ban, nemesi névben említett Septely faluval azonos.

133 A Bojttól mintegy két kilométerre keletre levő Kékes nevú határrészen csak őskori kerámiát lehet találni, de mellette a falu felé csakugyan megtaláltuk az egykori Kékes, másként Uzfalva Körös-parti települését.

134 A Debrecen határába olvadt Bánk területéről származó leletek (19. Ih.) az Árpád-kori Bánk helyét jelzik.

135 Egyértelműen lokalizálható Fancsika (25. Ih.),

136 Gut,

137 és Haláp (27-28. lh.)

m A Szentpáltelke nevű birtokról (30. Ih.) már Zoltai feltételezte, hogy templomos hely volt. Valószínűleg templomos prédiumról van szó. Erre utal patrociniumból képzett elnevezése és XII-XIII. századra utaló egyetlen régészeti lelete is.

139 Valószínűleg az egykori Boldogasszonyfalva vagy Torna településének északnyugati szélét jelzi a debreceni Nap és Béke utca sarkáról előkerült XIII. századi agyagpalack (32. Ih.).

140 Az ondódi ismeretlen helyű település (35. Ih.) csak nagyon feltételesen köthető Ondódhoz, mivel annak sem ismerjük pontos helyét, és a nagy124. Szabó I., ATSz 5 (1963) 29. Józsa prédiumról való Dera-t ura végrendeletileg a szentgyörgyi egyháznak adja dusnikul : VR 302-3, 379. 125. Györffy Gy., történeti földrajz I. 593. 126. Györffy Gy., történeti földrajz I. 691.; Jalzó Zs., Bihar megye 389. 127. Jakó Zs., Bihar megye 66., 389. 128. Györffy Gy., történeti földrajz I. 595. 129. Györffy Gy., történeti földrajz I. 605. 130. Mesterházy K., Arch. Ért. 96 (1969) 91-98. 131. Györffy Gy., történeti földrajz I. 625.; Jakó Zs., Bihar megye 258. 132. Györffy Gy., történeti földrajz I. 632. 133. Györffy Gy., történeti földrajz I. 660-61. 134. Györffy Gy., történeti földrajz I. 631. 135. Györffy Gy., történeti földrajz I. 597.; Balogh I., Arch. Ért. 80 (1953) 147 a Váradi Regestrum 1212-es adatát feltételesen ide vonatkoztatta. 136. Györffy Gy., történeti földrajz I. 616. 137. Zoltai L., települések 37. 138. Györffy Gy., történeti földrajz I. 623-24. 139. Zoltai L., települések 63-64.; Balogh I., Arch. Ért. 80 (1953) 146.; Györffy Gy., történeti földrajz I. 670. 140. Zoltai L., települések 32-34.; Györffy Gy., történeti földrajz I. 605. 15 Déri Múzeum át'