A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.
határú puszta területén nem volt rendszeres terepjárás. így nem is sejtjük, hány település állhatott itt az Árpád-korban. 141 Az egykori Parlag falu területéről származnak a Pallag pusztáról (36-37. Ih.) gyűjtött cseréptöredékek. Parlag helyét pontosan meghatározzák templomának maradványai. Korának meghatározásához segítséget ad a fal alapok mellett előkerült S végű hajkarika is. Ennek alapján feltehető, hogy a Zoltai által feltárt gótikus templom alatti maradványok egy XI-XII. század fordulóján épült román templomhoz tartoznak. 142 A Perse dombon kereste Zoltai és Balogh is Szalóksámson falu templomát. S bár Árpád-kori források nem említik, keltezését mégis segíti Zoltai adata, mely szerint templomának feltárásakor néhány sírt is leltek korhatározó hajgyűrűkkel. ш Szata és Szepes azonosítása szintén korábban megtörtént. 1 '' 4 Az Árpád-kori Derecskét a mai belterület legmagasabb részén kell keresni. Az egykori település szélét jelezhetik a 43. és 44. sz. lelőhelyek. Erre utalnak a konyári út mellett előkerült X-XI. századi sírleletek. 145 Furtáról a középkorból nem maradt ránk okleveles adat. Határából négy teljesen egykorúnak látszó település nyomai ismertek (46-49. Ih.). Ezek közül egyetlen középkori falutMegyert azonosíthatjuk, mely Fúrta és Mezősas között feküdt. 140 A Telek nevű határrész déli szomszédját, egy vízállásos, sással benőtt területet és a mellette levő legelőt nevezik Megyernek, melyen település nyomot nem találunk, de nem is várható mély fekvése miatt. így lehetséges, hogy a Telek (48. Ih.) nevű határrész őrzi Megyer falu helyét, melynek kiterjedése és X-XVI. századig keltezhető kerámia anyaga szintén ezt látszik bizonyítani. A másik három települési hely közül kettő (46-47. Ih.) a tatárjáráskor pusztulhatott el véglegesen. Így nem valószínű, hogy Fúrta előzményének tekinthetők. Ugyanígy a 49. Ih. sem, amely viszonylag távol esik a falu legmagasabban levő középső részétől, s felszíni leletei alapján is legkésőbb a XIV. századig keltezhetők. Hetven falu helyét (56. Ih.) felszíni leletek és dűlőnév segítségével terepjárás rögzítette. 147 Hajdúböszörmény X. századi települési helyét a téglagyárak (60. Ih.) környékén keressük. 148 Települési központként ugyan szóba jöhetne a nagytemplom környéke is, innen azonban semmiféle régészeti leletünk nincs. Zelemér lokalizálásához kétség nem férhet. 149 Leleteink a falu egymástól távol levő két pontjáról (61-62. Ih.) származnak. Gótikus templomának romjai mellé épült a debrecen-Tiszalöki vasútvonalon a zeleméri megállóhely. Hajdúhadház Árpádkori falumagját a mai belterületen kereshetjük. Ezt nemcsak az újvendéglői (64. Ih.) lelőhely bizonyítja ,hanem Hadház lebontott gótikus temploma is, amely a mai templom mellett állott. 1 ' 0 A Hadház határába olvadt középkori te141. Zoltai L., települések 63.; Balogh I., Arch. Ért. 80 (1953) 145. 142. Zoltai L., települések 48.; Balogh I., Arch. Ért. 80 (1953) 146.; Györfíy Gy., történeti földrajz I. 651. 143. Zoltai L., települések 52.; Balogh I., Arch. Ért. 80 (1953) 146-47. 144. Zoltai L., települések 52, 54.; Balogh I., Arch. Ért. 80 (1953) 146, 147.; Györííy Gy., történeti földrajz I. 666, 671. 145. Zoltai L., DJ 1909. 22. 146. Györííy Gy., történeti földrajz I. 642. 147. Módy Gy., Hajdúböszörmény és környéke a XIII. századtól a hajdúk letelepedéséig. In : Hajdúböszörmény története (Szerk.: Szendrey István, Debrecen, 1973) 60.; M. Nepper I., A Hajdúsági Múz. Évk. 1973. 12. 148. Mesterházy K., Hajdúböszörmény földjének története 25-26. 149. Sőregi ]., DMÉ 1939-40. 127-133. 150. É. Kiss S., Hajdúhadház helyrajza. In: Hajdúhadház múltja és jelene. (Szerk.. Komoróczy György, Gyula, 1972) 126-27.; Ua., DMÉ 1966-67. 521-22. 226
