A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.

birtokával, melyről már korábabn is az a vélemény alakult ki, hogy nem vonatkozhat egyetlen településre.

58 Az Árpád-kori Derzs keltezéséhez kevés támpontunk is van. Temploma egy őskori halmon épült fel. Amikor 1960 táján faiskolát létesítettek a domb oldalában és környékén, a domb tetejére szerszámos kunyhót építettek. Ennek alapozásakor és a mellette levő mészoltó gödör készítésekor megtalálták a templom alapozását és néhány téglakeretes sírt. A sírok téglakeretelése a XI-XII. században volt általános (pl.: TéglásAngolkert, Szerep, Hortobágy-Görbehát, Hortobágy-Bivalyhalom stb.).

59 A faiskola telepítésekor természetesen a falu nagyobb részét megsemmisítették.

60 Zelemér kialakulását is a XI. századra kell tennünk, bár erre vonatkozóan sem közvetlen történeti, sem régészeti adataink nincsenek. Azonban a Gútkeledek XI. századi megtelepedése a Nyírségben bizonyosra vehető.

61 A nemzetség egyik neves családja, a Zeleméryek, akik éppen erről a birtokról vették nevüket, 1310-ben már ősi családnak számítanak, és Zelemér ősi birtokuknak tűnik.

62 Ez a tény azonban arra is utal, hogy a falu már a Zeleméryek itteni birtoklása előtt is létezett. A falu területéről korai időre keltezhető anyagot nem gyűjtöttek be. A vidi földről előkerült leletek (63. lh. leletei elvesztek) olyan településsel állhatnak kapcsolatban, mely az államalapítással lehet egyidős. A vidi földi honfoglaláskori leletek a korai megszállást bizonyítják.

65

A település helyén ma élő poroszlai föld határnév sejteti, hogy egykori lakói közt királyi poroszló is élt. Közvetve tehát a terület XI. századi megszervezésére is gondolhatunk, ami feltehetően új település kialakulását is jelentette. A böszörményi Köveshalmon Árpád-kori templom nyomai látszanak. Területileg ez is a vidi földön fekszik, kialakulásának ideje azonos lehet a többi Böszörmény-körüli településsel, azaz legkésőbb is a XI. század végével.

64 XI. századi alapítású lehet Mezőpeterd is. Egy későbbi oklevélben ugyanis Fegyvernekpeterd néven fordul elő, ami azt bizonyítja, hogy királyi szolgálónépek települése. Szolgálónépi falvaink zöme pedig régészetileg X. századra keltezhető. Ugyanerre az eredményre jutott történeti meggondolások alapján Heckenast G.

m X. századra utaló régészeti leletek hiányában azonban nem bizonyítható korábbi kialakulása. A Komádi-Picsor pusztai települést kerámiája alapján tehetjük a XI. századra. Az egykor Debrecenhez tartozó Gút pedig nyilvánvalóan a XI. századi Gútkeled adománybirtok egyik faluja, mely a nemzetség alapító tagjától vehette nevét.

66 Valószínűleg a XI-XII. század fordulóján tűnik fel templomos helységeink egy másik csoportja. Keltezésüket a régészeti adatok vagy egyáltalán nem, vagy csak részben támogatják, mivel nem ásatásból származnak. 58. Szabó 1., A falurendszer kialakulása Magyarországon. X-XV. század. (Bp. 1966) 78. (Továbiakban Szabó L, Falurendszer kialakulása.) 59. Hámori A., DMÉ 1962-64. 127-32. 60. Mesterházy K. és Módy Gy. hortobágyi terepjárása. DM adattára. 61. Karácsonyi ]., A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. (Bp. 1901) 20. 62. Karácsonyi ]., i. m. 27.; Módy Gy., Hajdúböszörmény és környéke a XIII. századtól a hajdúk letelepedéséig. In: Hajdúböszörmény története. (Szerk.: Szendrey István, Hajdúböszörmény, 1973) 35. 63. Sőregi J.-Zoltai L., DJ 1926. 16-18. 64. H. Fekete P., Hajdúböszörmény helyneveinek adattára. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 102. (Bp. 1951) 79. 65. Jakó Zs., Bihar megye a török pusztítás előtt. Település és népiségtörténeti értekezések 5 (1940) 319-20.; Heckenast G., Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Bp. 1970) 17., 64. 51. 66. Karácsonyi /., i. m. 20-21.; Módy Gy., DMÉ 1962-64. 138., 145. 221