A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.

Septely (14. lh.) első okleveles feltűnése 1208.

67 Temploma egy őskori halomra épült. Ma részben a Biharkeresztes-bojti út alá esik. Keresztestől északra mintegy három kilométerre. Hasonló korú Zám is (79. lh.), ahol Zoltai L. a Kata nemzetség monostorát tárta fel. Apátját 1220-ban együtt említik az ohatival.

08 A templom alaprajza román jellegű, valószínűleg már a XII. század elején felépült.

09 Pontosabb adatok nélkül is biztosan XII. századra keltezhetők Monostorpályi (88. lh.) monostorának maradványai.'

0 Az Ákos nemzetség központja 1219-ben tnűik fel,

71 s lehetséges, hogy a falu már a XI. században is létezett. A XII. század elején épülhettek azok a kis templomok is, melyek helyéül őskori halmokat választottak: Nádudvar-Séíér (89. lh.), Nádudvar-Szentiuán (90. lh.). A Sétér halomról románkori oroszlánfejes faragványt is őriz a Déri Múzeum. Mindkét nagyméretű halom oldalában ott található a közösség temetője is.

72 A jelenlegi kutatottságot figyelembe véve XII. századinak látszik Jancsika (25. lh.) és Szentdemeter (67. lh.) Mindkettő templomos hely volt.

73 A Hajdúhadház-Üjvendéglő udvarán (64. lh.) talált leletek Hadház kialakulását is e korra engedik helyezni.''

1 Nádudvaron a Töröklaponyagtól keletre mintegy 200 méterre a Kösély egy régi ágának partján is előfordultak településnyomok (91. lh.). Korukat III. Béla bronz pénze keltezi. Lehetséges azonban, hogy a X-XI. század fordulóján is létezett már a telep, s akkor a töröklaponyagi népesség faluja lehetett. Ugyanígy nehéz a Hajdúhadház-Liget-poroszlói (69. lh.) település kialakulásának kezdetét meghatározni. A nagyjából XII. századra keltezhető kerámia anyag mellett olyan nyílcsúcs került elő, amely formailag megegyezik a honfoglalás kori deltoid alakú nyílcsúcsokkal. Annyiban viszont különbözik tőlük, hogy két lapja alig domborodik, mintha kalapált vaslemezből vágták volna ki. A falu neve - Póroszlótelke - 1382-ben fordul elő.

7ü Az a tény, hogy királyi poroszló birtoka, vagy lakóhelye volt, csak a honfoglalás kori előzmények ismeretében volna korhatározó. A helynévtipopológia által megállapított kormeghatározás pedig csupán a helynév feltűnésére érvényes, de nem vonatkozik a település kialakulásának idejére. Korát tehát mindent figyelembe véve a XI-XII. század fordulójára tehetjük. Keltező értékű adatok híján a XII. században kialakult falvak közé kell sorolnunk a Bakonszeg-Mirágyi (7. lh.) és Szentpéterszeg-Gápi (108. lh.) ismeretlen nevű településeket. Mindkettő templomos hely volt, utóbbinak alapfai is téglából készültek. Valószínűleg ebből a korból származik a Fülöp-Brumi tanyai (50. lh.) templom és települése.

70 Kerámiája alapján a XII. században alakulhatott ki Nyírmártonfalva (99. lh.), Kemény (106. lh.), a Polgár-Kígyós tanyán fellelt kis helység) (103. lh.)

77 Bedő-Nagyhalom (8. lh.). Kizárólag XIII. és XIV. századra, esetleg még későbbre jellemző kerámia anyagot ismerünk a következő lelőhelyekről: Ártánd-Zomlin (4. lh.), Berettyóújfalu-Andaháza (9. lh.), Debrecen-Monostorfalva-Szentpáltelke (30. lh.), Debrecen-Nap és Béke útja (32. lh.), Hortobágy-Angyalháza (78. lh.), Derecske-Weinberger téglagyár (43. lh.), Komádi-Esiszik (82. lh.). E lelőhelyek közül jelenleg XIV. századinak csupán egy látszik : Komádi-Esiszik. A többi részben XIII. századi, esetleg XII. század végi alakulású. A 32. lh. még X. századi is lehet (Torna). A lelőhelyek közül településtörténetileg nem vagy nehezen értékelhető néhány magános lelet: Hajdúbagos (53. lh.), Berettyóújfalu-Berettyó part (11. lh.), Hajdúná67. Cyörity Gy., történeti földrajz I. 660-661. 68. Zoltai £,., települések 56-67. 69. Zoltai L., települések 57. 70. Sőregi /., DMJ. 1930. 80-83. 7f: Györffy Gy., történeti földrajz I. 650-51. 72. Zoltai £,., települések 11.; Mesetrházy K., DMÉ 1965. 45. 73. Mesterházy K., DMÉ 1968. 145-157. 74. Mesterházy K.. Hadház a népvándorlás és a korai Árpád-korban. Hajdúhadház múltja és jelene. Gyula, 1972. 27. 75. Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Bp. 1890. 524. 531. 76. Nagy E.-Kádár Z., Arch. Ért. 81 (1954) 80. 77. Módy Gy., DMÉ 1966-67. 222