A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.

Шеп (13. Ih.) az egykori Keresztes, még korábban Fancsal falu nyugati szélét kereshetjük. Fancsal feltehető központjához közel, a biharkeresztesi vasútállomás területén X. századi középrétegbeli lakosság temetőjének néhány sírját sikerült megmenteni.

52 Ártánd-F

1142 lelőhelyen (6. Ih.) az Árpád-kori Bors falu DNy-i szegélyét sikerült megfigyelni. Bors kialakulása a X. századi települési környezetben nevét tekintve is X. századi lehet. A Bojt-Bogáti halom (15. Ih.) nevű lelőhely névalakjából (Bogát) és a korai, X. századi települési környezetből következtetve az előbbiekkel egykorú. A íurtai települések (47-49. Ih.) teljesen egységes anyaga, s az a lehetőség, hogy az elpusztult Megyer faluval azonosíthatjuk a Teleken (48. Ih.) levő lelőhelyet,

53 szintén X. századi kialakulásra engednek következtetni. Derecske (43-44. Ih.) területe szigetként emelkedik ki közvetlen környezetének mélyenfekvő lapályából. A falu közelében levő honfoglalás kori temetők bizonyítják a település X. századi meglétét.

51 A téglagyár területéről származó késői (XIII-XIV. századi) leletek nem irányadóak a falu kialakulásának időpontjára. Azt azonban jelzik, hogy az Árpád-kori falut a mai helyén kell keresni. E csoporthoz tartozik Szata (39. Ih.). Valószínűleg sohasem volt templomos hely. Szepes X. századi meglétét támogathatja az egykori falu szélén előkerült honfoglalás kori sír (40. Ih.).

55 X. századra keltezhető a Debrecen-városi téglagyár területén elpusztított falu is (42. Ih.). Jelentős nagyságú lehetett. Sajnos, hitelesen megfigyelt és feltárt objektumokról nincs tudomásunk. A X-XI. század fordulóján azonban fenn kellett állnia, megmentett kerámia anyaga erre utal. Későbbi alakulása településtörténetileg sem valószínű. A XI. századra keltezhetjük a következő településeket: Berettyóújíalu-AndaházaSzentdemeter (10. Ih.), Debrecen-Ebes-Vérvölgy (24. Ih.), Debrecen-Háláp (27. Ih.), Debrecen-Pallag (36-37. Ih.), Debrecen-Per se domb (38. Ih.), Hajdúböszörmény-Köveshalom (57. Ih.), Hajdúböszörmény-Zelemér (61-62. Ih.), Hajdúböszörmény-Vidi puszta-Por о szlai föld (63. Ih.), Hortobágy-D er zsi telek (76. Ih.), Hortobágy-Halászlaponyag (80. Ih.), Hortobágy'-Nyiróhodály (81. Ih.), Komádi-Picsor puszta (83. Ih.), Mezöpeterd (86. Ih.), Szerep-Sósszeg (109. Ih.), Téglás-Angolkert (110. Ih.), Újszentmargita-Koponyahalom (113. Ih.), Debrecen-Gút (26. Ih.), Hortobágy-Bajnokhalom (77. Ih.), Nyírlugos-Szennyes puszta (98. Ih.). A XI. század második felében épülhetett a szentdemeteri, pallagi. Téglásangolkerti, szerepi és újszentmargitai templom. Ezek templomkörüli temetőiből S végú hajkarikák kerültek elő.™ Szerepen XII. század közepére keltezhető. Szentdemeteren meghatározhatatlan obulus is volt a sírokban. Feltehető, hogy ezek a falvak egyidősek, vagy valamivel korábbiak, mint templomuk. Ezért e települések kialakulásának korát a XI. századra tehetjük. Hasonlóképpen a XI. században megtelepültnek vehetjük a Debrecen-Perse dombi templom melletti falut is.

57 A halápi település (27. Ih.) lehet korábbi is, amennyiben a 28. lelőhelyen előkerült leletek is ugyanahhoz a településhez tartoznak. A Hortobágy-Bajnokhalom melletti település lehet korábbi is, egyelőre nehéz megítélni korát. A hajdúböszörményi és hortobágyi települések szinte teljesen egyező kerámia anyaga kialakulásuk és fennállásuk azonos időpontjára utal. A hortobágyi lelőhelyek talán kapcsolatba hozhatók a százdi apátság Hortobágy nevű 52. Horváth A., Arch. Ért. 87 (1960) 239. 53. Cyörfiy Gy., történeti földrajz I. 642. 54. Zoltai £,., DJ 1909. 22.; Bakay K., Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéseihez (Pécs, 1965) 10.; Zoltai L., DJ 1910. 24. 55. MNM Adattára 429. B. VI. Balogh István jelentése. 56. Mesterházy K., Arch. Ért. 96 (1969) 91-98.; a pallagi leletek közöletlenek a Déri Múzeumban, Gazdapusztai Gy., DMÉ 1962-64. 115. és Módy Gy., uo. 133.; Mesterházy K., Rég. Füz 1/22 (1969) 91.; Csallány D., Arch. Ért. 85 (1958) 211. 57. Zoltai L., Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és küls'o birtokai területén a XI-XV. századokban. (Debrecen, 1925) 52. 220