A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.

Mint a fentiekből is kitűnik, településeink keltezése a X-XI. századi kerámia segítségével csak akkor szorítható szűkebb időhatárok közé, ha jól keltezhető leletegyüttesek állnak rendelkezésünkre. Ha döntő többségében szórványleletek alapján kell meghatároznunk településeink időrendjét, akkor a kerámián kívül minden korhatározó jelenséget is figyelembe kell vennünk, már amennyiben ilyennel egyáltalán rendelkezünk. Hajdú-Bihar megye települései közül eddig azokkal foglalkoztunk, amelyeken a hullámvonalköteges kerámia előfordult. Továbbiakban azokat a X. századi magyar településeket vizsgáljuk, ahonnan ez ideig nem ismerjük ezt a típust. Településeink kialakulásának kezdő időpontjához a következő adatokat kell figyelembe vennünk: 1. a környező települések kialakulásának időpontját; 2. a X-XI. században keletkezett temetőinkhez tartozó telepek meghatározását; 3. az okleveles adatokat; 4. a települések régészeti anyagát; 5. bizonyos helynévtípusok (törzsi, népnévi helynevek) kialakulásának időpontját. Egyedi vizsgálattal először a nagy valószínűséggel X. században kialakult településeket vesszük sorba: Ártánd (5. lh.). Bár a feltárt két lakóház anyagában bizonyíthatóan X. századi darabok nem fordulnak elő, de Ártánd egyik temetője (Nagyfarkasdomb) a X. században kezdődött meg. Kétségtelennek tartjuk a falu X. századi kialakulását. Bojt-Méhes (18. lh.) Karcolt hullámvonallal díszített üst peremtöredéke, vastag falú nagy edények töredékei keltezik. A Bojt határában levő összes település és a környező falvak mind X. századi eredetűek. Bánk-29. telek. (19. lh.) Kerámiatípusa alapján X. századi. Debrecen-Baromvásártér (20. lh.) A honfoglalás kori sírokból előkerült, vízszintes hornyolatokkal tagolt, hengeres nyakú edény töredéke keltezi a X. századra. Debrecen-Böszörményi út (22. lh.) A lelőhely ugyanahhoz a településhez tartozik, mint a 23. sz. lelőhely, ahol hullámvonalköteges cserepek is előkerültek. Furta-Györgyös (46. lh.) Kerámiaanyaga alapján X. századi település. Fülöp-Felsőfülöp (51. lh.) Karcolt hullámvonallal díszített cserépüst, egymás alatt három karcolt hullámvonallal díszített, bizonytalan formájú edény magas, tagolatlan peremtöredéke keltezi. Hajdúböszörmény (55. lh.) Vízszintes bordákkal tagolt oldalú cserépüst peremtöredéke alapján X. századi. Hajdúbőszörmény-téglagyár (60. lh.) Bár a leletek közt nem találunk kizárólag a X. századra keltezhető darabot, történeti meggondolások és a helynév eredete X. századi kialakulását bizonyítják.

49 Nagyhegyes-Elep-Mikelapos (92. lh.) A X-XI. századi temetőhöz tartozó településen szabadkézzel készült, sötétbarna színű cserépüst peremtöredéke került elő. Szandalék ér medre Tiszacsege mellett (107. lh.) és Tiszacsege-Rákóczi u. 24. (111. lh.) Mindkét edény származhat sírból is. X. századi keltezésűek lehetnek a következő lelőhelyek is, bár régészeti bizonyító anvagunk erre alig, vagy semmi sincs. Főleg a helynév alakja és településtörténeti meggondolások késztetnek erre a feltételezésre. Álmosd-Nádlásrészt (2. lh.) a közeli Almosd településéhez kapcsolhatjuk, s a rajta keresztülmenő út, melyről 1281-ben említés történik,

50 fontosságát emelve korai kialakulásra vall. Zomlin (3. lh.) szláv névalakja honfoglalás kori településre enged következtetni.

51 Biharkeresztes-Toldi út49. Mesterházy K., Hajdúböszörményi földjének története a népvándorlás és a honfoglalás korában. In: Hajdúböszörmény története. Szerk.: Szendrey István, (Hajdúböszörmény, 1973) 21-25. 50. Györííy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Á-Cs. (Budapest, 1963) 593. (Továbbiakban: történeti földrajz I.) 51. Györtty Gy., történeti földrajz I. 571. 219