A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye IX–XIII. századi településtörténetéhez. II.

gott szögletes perem, mint a legömbölyített élű. Míg korábban ritkaságszámba ment, most az edények nagy százalékán megjelenik a fenékbélyeg.

30 X-XI. századi fazék formájú kerámiánk keltezése ma még eléggé bizonytalan. Ennek okát abban kereshetjük, hogy mind a forma, mind a díszítés tekintetében több századot megélő típusról van szó. A honfoglalás után feltűnő zömök fazék típus keltezéséhez a következő adatokkal rendelkezünk: 1. A hitelesen feltárt települési objektumok anyagában előkerülő honfoglaláskori tárgyak keltezik a velük található kerámiát. Ilyen objektumot tárt fel Méri I. Visegrádon,

37 Gallus S. Fonyódon

38 stb. 2. X-XI. századi temetőink kerámia leletei közül számos darab pontosan keltezhető vagy a X. századra, vagy a XI. század néhány évtizedére.

30 3. Esetenként meg kell azzal elégednünk, hogy a település kerámia anyagát, annak korábbi rétegét, keltező értékű tárgyak, pl. honfoglalás kori típusú nyílhegyek kísérik (Ungvár-Radványka/'

0 Zólyom-egykori gimnázium = byv. gymnazium''

1

). 4. Utoljára említjük azt a lehetőséget, amikor a település kerámiáját a hullámvonalköteggel díszített cserepekkel keltezzük. Harmadik fontos honfoglalás kori és Árpád-kori edénytípusunk a cserépüst. A cserépüstök időrendjének kidolgozása, formai-tipológiai besorolása még nem történt meg. Altalánosságban azt mondhatjuk, hogy a cserépüstök jelenléte egy településen egyáltalán nem bizonyítja azok X. századi keltezését. Kétségtelen, hogy az üstök készítésének technikája, formája, díszítése az Árpád-korban változáson ment át. Mivel azonban jellegzetes, kizárólag településeken előkerülő anyagról van szó, és még a sír földjében való előkerülésről sincs adatunk, településeink keltezéséhez a legritkább esetben használhatók fel/'

2 A teljes anyag felgyűjtése azonban e kérdéshez is megbízható adatokat fog nyújtani. Formai alapon a legkorábbi típusnak a megnyúlt alakúak látszanak, a későbbi időre keltezhetek a lapos, a hasi részen erősebben megtörő példányok/'

1 Készítési technika alapján a X. századi csoportba tartoznak a szabadkézzel készített darabok/'

1 Díszítést tekintve a X. századra keltezhetők a hullámvonalköteggel díszített üstök/'

5 a X-XI. századra a fogaskerékkel benyomott mintázatúak/* A X-XII. században előfordul a karcolt vonal és hullámvonallal díszített üst/'

7 A korábbiak általában vastagabb, a XII-XIII. századra keltezhetők vékony falúak.''

8 36. Parádi N.. Rég. Füz. 1/12. 25.; Ua., FA 22 (1971) 130.; Török Gy., i. m. 65-89. 37. Méri L, Rég. Füz. 1/16 (1963) 43. 38. Horváth В., FA 19 (1968) 139. p. 77. kép. 39. Török Gy., i. m. 55-61.; Kiss A., MFMÉ 1969/2 178-82. 40. Bernjakovics K. V., Slov. Arch. 5 (1957) 444.; 41. Rejholcová M., Slov. Arch. 19 (1971) 123. 42. Ezideig csak egyetlen esetről van tudomásunk, amikor nem telepről származik üsttöredék. Kovács László Dabason olyan esetet figyelt meg, amikor gyermek váz feje közelében, a sír fekvésének szintjén került elő egy peremtöredék, de sírfolt hiányában nem bizonyítható a sír földjéhez való tartozása. 43. Parádi N., FA 22 (1971) 130.; Stefan G.-Barea I.-Comsa M.-Comsa £., Dinogetia. 139, 146, 149, 150 stb. Méri I., Árpád-kori népi építkezésünk. 44. Közöletlen lelet Elep-Mikelaposról. Parádi N. volt szíves felhívni figyelmemet az azóta elveszett darabra. Fénykép lemeze a MNM Adattárában. 45. Parádi N., Az Esztergom-Széchenyi téri ásatás. Arch. Ért. 100 (1973) 236. 46. Parádi N., FA 22 (1971) 130., 11. ábra 14. 47. Szerep-Kemény, 106. lh.; Mesterházy K., DMÉ 1965. 34. Hács-Béndek puszta: Parádi N., Arch. Ért. 94 (1967) 32. 48. Bojt-Méhes 18. lh. Szerep-Kemény 106. to. 218