A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Régészet, ókortudomány - Balla Lajos: Prosopographia Dacica (II.)

vizsgálatok nem nélkülözhetik az alapos történeti meggondolásokat, másfelől azonban az sem vitatható, hogy a principatus korának kutatása, ill. a provinciakutatás, a császárkor politikai és társadalomtörténete nem lehet teljes a prosopographia eredményeinek értékesítése nélkül.

6 193 (IV. 9. után). 195. 199 (XII. 10. után), 200, 201. 204. 202/209 207/209/211 198/209 198/209 214. 217. 212/217 (Q. Aur.) Pólus Terentianus P. Septimius Geta L. Octavius Iulianus L. Pomponius Liberalis (P. ?) Mevius Surus С Iulius Maximinus Claudius G alius Herennius Gemellinus proc. Augg. nn. ágens v. p. L. Marius Perpetuus С. Iulius Septimius Castinus Ignotus vei Ignoti Q. Aurelius Pólus Terentianus? - Stein még csak a Micia-i (Vecel = Vefel) építési feliratot (CIL III 1374, cf. p. 1402) és a Fragm. Vatic. 200. adatát ismerhette,- az előbbi a dáciai helytartóságot datálta 193-ra (IV. 9. után), az utóbbi szerint a szenátor 198/209-ben valamilyen fontos állami hivatalt viselt: ebben a beosztásban kapta Septimius Severus és Caracalla rescriptumát. A Mogontiacum-i és Asia-i feliratok lényegesen bővítették a pályafutással kapcsolatos ismereteinket, habár a dáciai szolgálatra közvetlenül nem vetnek fényt (W. v. Pfeffer, Mainzer Zeitschrift 59, 1964, 56-57. no. 2-3. К. Wachtel, História 15, 1966, 243. - AE 1964, 232.). A Mainz-i vetivfeliratot a szenátor még praetori tisztségeinek időszakában emelte: fetialis leg. leg. XXII Pr. p. í. item leg. II Aug. Commodus salusáért kb. 185 és 190 között; a kis-ázsiai felirat a szenátor proconsulatus-át bizonyítja Asia provinciában, kb. a III. század elején, kevéssel 200 után. Mindezek alapján a consulatus (suff.) 185 és 192 közé tehető; valószínűleg néhány évvel megelőzte a dáciai mandátumot. - Forrásaink közül csak a Mainz-i felirat említi a szenátort Q. Aur. Pólus Terentianus néven (itt olvasható fia neve is: Q. Aur. Pólus Syriacus), másutt neve: Pólus Terentianus; a dáciai helytartó származásának megállapítására egyelőre kizárólag ezek a személynevek nyújthatnak bizonyos alapot. Alföldy G. szerint a szenátor Keletről való volt, A. R. Birley Pólus Terentianus afrikai származását kísérelte meg bizonyítani. Jóllehet Alföldy visszavonta felvetését, Birley felfogása vitatható: a 6. Ld. A Severusok és Dacia. DMÉ 1969-70, 89 skk. 7. A. Stein, Dazien, 56. - G. Barbieri, L'Albo, no. 415., Lambertz, PWRE 21,2 (1952) 1427 sk, F. Grosso, i. m. 513 sk (már Commodus meggyilkolása előtt a III. Daciae helytartója lehetett с 192-ben, cos. suff. с 190-ben), G. Alföldy, Legionslegaten, 44 skk, no. 53 (orientális). Id. BJ 168 (1968) 135 (afrikai), A. R. Birley, BJ 169 (1969) 267 sk (afrikai). Id. Sept. Severus, 135, 174, 249, 338. (afrikai) - A Mainz-i feliraton említett tisztségek sorrendjére és politikai jelentőségére ld. A. Birley, i. m. - A szenátor nevére.- Pólus, Papé 1221., Lambertz, i. m. 1421 (Rómában többször is libertusok neve). - Pertinax és Sept. Severus Syria-i szolgálatára: G. Alföldy, BJ 168 (1968) 152., A. Birley, Septimius Severus, 115 skk. - Bellum desertorum: G. Alföldy, BJ 171 (1971) 367 skk - Pertinax britanniai szolgálatára: A. Birley, Epigr. Studien 4. (Köln-Graz, 1967) 76 sk, 101. no. 34, 1. még B. E. Thomasson, Die Statthalter der römischen Provinzen Nord-Afrikas van Augustus bis Diocletianus II. (Lund, 1960) 91 sk. 200