A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Lovas Márton: Faunisztikai kutatások Debrecenben és Hajdú megyében 1800–1945

440 db-os állat-, növény-, és ásvány gyűjteményt hoz, melyet a Nemzeti Múzeumnak adományoz. Jellemző a korra, hogy a hazaszállítás költségeit 384 forintot a Természettudományi Társulat tagjai adják össze, a Társulat ülésén tartott beszámoló után. Űtjáról a Kollégium Évkönyvében is beszámol.

18 Megfigyelései és gyűjtései alapján 1882-ben a Zelizy Dániel szerkesztésében megjelent Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása című monográfiában a Gerinces állatvilágot ismerteti. Bár pontos lelőhelyadatokat nem közöl, ma is értékes forrásmunka és tájékoztató a környék egykori gazdag állatvilágáról. Kovács János kor- és tanártársa Török József (1813-1894) orvos.

19 Akadémikussá választásakor Debrecen földtani viszonyairól tartott előadást -; mint majdnem minden kortársa polihisztorként botanikával és zoológiával, elsősorban bogarakkal, de Orthopterákkal - egyenesszárnyúakkal is foglalkozik és szép gyűjteményt hoz létre. Debrecen rovarfaunáját több tanulmányban ismerteti: 1864, 1882 - mindig bővítve a leírt fajok számát. Meghatározásainál igénybeveszi kortársai Frivaldszky János, Mocsáry Sándor, Horváth Géza segítségét és tanácsait, ezzel is a tudományos pontosságot szem előtt tartva növeli leírásainak értékét.

20 Hajdú megye állatvilágát ismerteti a Varga Geiza által szerkesztett Hajdú megye leírása (Debrecen 1882) с műben Schuk József. Ezeknek a munkáknak ma már inkább csak a faunakutatásban, a fauna fejlődésének vizsgálatában van jelentőségük. A század nehézkes közlekedési és politikai viszonyai miatt a nevesebb zoológusok nem szívesen utaztak vidékünkre. Ezért a fauna kutatása a helyi erőkre maradt, akiket más irányú elfoglaltságuk túlzottan elfoglalt ahhoz, hogy rendszeres gyűjtőutakat tegyenek akár a Debrecen környéki erdőkbe, akár a távolabbi Hortobágyra. Erről Kovács József és Török József is így nyilatkoznak. Hanák János könyvéből tudjuk, hogy Frivaldszky Imre és Vajda Péter a Tisza vidékén és a Hortobágyon tett madarászati kirándulást, melyről Vajda Péter az Atheneum 1840. évi 44. számában Madarászati kirándulás címen számol be. Vajda Péter (1808-1846) Pesten és Szarvason működött, debreceni tevékenységéről csak a fenti adatot ismerjük.

21 Az utolsó magyar polihisztorként számontartott Herman Ottó (18351914), aki a rovarászaton kívül a madarak és a halak kutatásában is élenjárt, de néprajzi munkássága legalább olyan számottevő, mint zoológiai, többször is ellátogatott a Hortobágyra és ottani tapasztalatairól a Természettudományi Közlöny hasábjain számolt be. (1875, 1910).

22 1877-ben jelent meg Mocsáry Sándor tanulmánya Bihar és Hajdú megyék hártya-, két-, recés-, egyenes- és félrüpüi címmel, melyben elsősorban a Debrecentől délre eső területeken és Nagyvárad környékén gyűjtött anyagát ismerteti.

23 Az orníthológusok közül Madarász Gyula A Széki csér a Hortobágyon című

24 cikkével és Szanka József néprajzi érdekességű Érdekes madár18 Nagy Jenő: Kovács János a református Kollégium egykori tanára, az első magyar természetkutató Afrikában. Debreceni Képes Kalendáriom 41 (1941) 92-93. 19 Szabó József i. m. 25. 20 Szabó József i. m. 25. 21 Hanák János i. m. 149-157. 22 Balogh István: Herman Ottó a Hortobágyon. Alföld б (1955) 5. sz. 69-72. 23 Daday Jenő: A magyar állattani irodalom ismertetése 1870-től 1880-ig bezárólag (Budapest, 1882) 131. 24 Természettudományi Közlöny 28 (1896) 85-86. 180