A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Lovas Márton: Faunisztikai kutatások Debrecenben és Hajdú megyében 1800–1945

kínzások Debrecenben с. 1846-ban a Társalkodóban megjelent műve gyarapít­ják debreceni, ill. a Hajdú megyei állattani irodalmunkat a múlt században. 25 Ez az országos és főként a fővárosi kutatók, állatgyűjtők és állatrend­szertani kérdések iránt érdeklődők nagy számú gyűjteményéhez és publiká­cióihoz képest viszonylag kevés, de mégis azt mutatják, hogy a korszak nem­zetietlen, a hazai tudomány fejlődését gátló, majd a reformkorszakban kissé erőre kapó, de a szabadságharc leverése után a Bach-korszak nemzetelnyomó törekvései közepette a debreceni tudósok, természetkedvelők tovább tudtak lépni és a biológia forradalmát előidéző tanokat befogadták, nemegyszer az ország fejlettebb részein élőket megelőzve. A publikációk száma a kiegyezés után némileg nőtt, de igazi fejlődés csak a századforduló után következett be. Megnőtt az érdeklődés Debrecen és Hajdú megye állatvilágának kutatása iránt. Ezt az egészséges fejlődést vetette ismét vissza az I. világháború. Csak az 1920-as évek vége felé fokozódott a kutatá­sok üteme. Különösen megnőtt a Hortobágy madárvilága iránt az érdeklődés. Megindultak a részletes ornitológiai feltáró munkálatok, a madarak etnoló­giájának (szokásainak), vonulásának kutatása. Nagy szerepe volt ezekben a munkálatokban az Országos Madártani Intézetnek. Neves kutatók bevonásá­val egy jól működő madármegfigyelő hálózatot hoztak létre, melynek tagjai rendszeresen beszámoltak az Intézet központi folyóiratának, az Aquilának ha­sábjain a körzetükben látottakról, tapasztaltakról. Nagy Jenő, id. Szomjas Gusztáv, ifj. Szomjas Gusztáv, Szomjas László, Német Sándor, Sátori József, Tarján Tibor munkássága jelentősen előmozdította a megye ornisának meg­ismerését. Nem elhanyagolhatók azok a szerzők sem, akik kevesebb publiká­cióval tettek közkinccsé hasznos adatokat: Sóvágó Mihály, Striss Lajos, Sőregi János, Nagy László, Gaál Mihály munkái. A Madártani Intézetben Chernél István, Gaál Gaston, Schenk Jakab, Vasvári Miklós foglalkoztak rendszeresen a Hortobágy madárvilágával. 26 A pusztai madárvilágról eddig szerzett ismere­tek egyik korszerű, ma is jól használható összefoglalását saját adataival ki­egészítve adja Udvardy Miklós: A Hortobágy madárvilága című tanulmá­nyában. Ezek mellett a nagyszabású munkálatok mellett a többi állattörzs kutatása se maradt el. Általános jellegű művek mellett (Hankó Béla, Szilády Zoltán) az egyes rovarrendeket, családokat feldolgozó művek jelentek meg Kanabé De­zső, Narozsny Zoltán, Papp Károly, Szilády Zoltán, Schág Dániel, Nagy Bar­nabás tollából. A legszebb és méltán európai hírnevű bogárgyűjteményt Ka­nabé Dezső (1878-1952) hozta létre. Gyűjteménye összeállításánál a legna­gyobb tudományos pontosságra törekedett, rovarait a legnevesebb külföldi szerzők mellett a legismertebb hazai specialistákkal is meghatároztatta, illetve saját meghatározásait revideáltatta. Számos új fajt és változatot írt le Debrecen környékéről, s róla is neveztek el rovart. 27 Gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeumba került, gazdagítva a hazánk faunájáról alkotott képet. Az 1900-as évek elején a kollégiumi tanárok lassan elvesztik kizárólagos kutatói szerepüket, Debrecen iskolavárossá fejlődésével más intézmények ta­nárai is belépnek a fauna kutatói közé. Üj színt hoz a kutatásba az egyetem megalakulása, kutatói a más területeken működő kutatókat is ösztönzik. 25 Kari János i. m. 260. 26 Aguüa 1-50. (1894-1943). 27 Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái (Budapest, 1942) 211. 181

Next

/
Thumbnails
Contents