A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Lovas Márton: Faunisztikai kutatások Debrecenben és Hajdú megyében 1800–1945

kínzások Debrecenben с. 1846-ban a Társalkodóban megjelent műve gyarapítják debreceni, ill. a Hajdú megyei állattani irodalmunkat a múlt században.

25 Ez az országos és főként a fővárosi kutatók, állatgyűjtők és állatrendszertani kérdések iránt érdeklődők nagy számú gyűjteményéhez és publikációihoz képest viszonylag kevés, de mégis azt mutatják, hogy a korszak nemzetietlen, a hazai tudomány fejlődését gátló, majd a reformkorszakban kissé erőre kapó, de a szabadságharc leverése után a Bach-korszak nemzetelnyomó törekvései közepette a debreceni tudósok, természetkedvelők tovább tudtak lépni és a biológia forradalmát előidéző tanokat befogadták, nemegyszer az ország fejlettebb részein élőket megelőzve. A publikációk száma a kiegyezés után némileg nőtt, de igazi fejlődés csak a századforduló után következett be. Megnőtt az érdeklődés Debrecen és Hajdú megye állatvilágának kutatása iránt. Ezt az egészséges fejlődést vetette ismét vissza az I. világháború. Csak az 1920-as évek vége felé fokozódott a kutatások üteme. Különösen megnőtt a Hortobágy madárvilága iránt az érdeklődés. Megindultak a részletes ornitológiai feltáró munkálatok, a madarak etnológiájának (szokásainak), vonulásának kutatása. Nagy szerepe volt ezekben a munkálatokban az Országos Madártani Intézetnek. Neves kutatók bevonásával egy jól működő madármegfigyelő hálózatot hoztak létre, melynek tagjai rendszeresen beszámoltak az Intézet központi folyóiratának, az Aquilának hasábjain a körzetükben látottakról, tapasztaltakról. Nagy Jenő, id. Szomjas Gusztáv, ifj. Szomjas Gusztáv, Szomjas László, Német Sándor, Sátori József, Tarján Tibor munkássága jelentősen előmozdította a megye ornisának megismerését. Nem elhanyagolhatók azok a szerzők sem, akik kevesebb publikációval tettek közkinccsé hasznos adatokat: Sóvágó Mihály, Striss Lajos, Sőregi János, Nagy László, Gaál Mihály munkái. A Madártani Intézetben Chernél István, Gaál Gaston, Schenk Jakab, Vasvári Miklós foglalkoztak rendszeresen a Hortobágy madárvilágával.

26 A pusztai madárvilágról eddig szerzett ismeretek egyik korszerű, ma is jól használható összefoglalását saját adataival kiegészítve adja Udvardy Miklós: A Hortobágy madárvilága című tanulmányában. Ezek mellett a nagyszabású munkálatok mellett a többi állattörzs kutatása se maradt el. Általános jellegű művek mellett (Hankó Béla, Szilády Zoltán) az egyes rovarrendeket, családokat feldolgozó művek jelentek meg Kanabé Dezső, Narozsny Zoltán, Papp Károly, Szilády Zoltán, Schág Dániel, Nagy Barnabás tollából. A legszebb és méltán európai hírnevű bogárgyűjteményt Kanabé Dezső (1878-1952) hozta létre. Gyűjteménye összeállításánál a legnagyobb tudományos pontosságra törekedett, rovarait a legnevesebb külföldi szerzők mellett a legismertebb hazai specialistákkal is meghatároztatta, illetve saját meghatározásait revideáltatta. Számos új fajt és változatot írt le Debrecen környékéről, s róla is neveztek el rovart.

27 Gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeumba került, gazdagítva a hazánk faunájáról alkotott képet. Az 1900-as évek elején a kollégiumi tanárok lassan elvesztik kizárólagos kutatói szerepüket, Debrecen iskolavárossá fejlődésével más intézmények tanárai is belépnek a fauna kutatói közé. Üj színt hoz a kutatásba az egyetem megalakulása, kutatói a más területeken működő kutatókat is ösztönzik. 25 Kari János i. m. 260. 26 Aguüa 1-50. (1894-1943). 27 Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái (Budapest, 1942) 211. 181