A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Lovas Márton: Faunisztikai kutatások Debrecenben és Hajdú megyében 1800–1945

bebizonyítani és ezzel az ún. humusz-elméletet megdönteni. Mindezen tudósok tevékenységét betetőzi Charles Darwin (1809-1882) A fajok eredete с 1852ben megjelent műve, mely gyökeresen megváltoztatta a fajokról, keletkezésükről, fejlődésükről, átalakulásukról kialakult nézeteket.

11 Ezek a hatalmas tudományos eredmények és a körülöttük zajló szenvedélyes viták hazánkban kis visszhangot váltottak ki. Ezt a kialakult politikai helyzetnek, reformkor, szabadságharc, Bach-korszak tulajdoníthatjuk. Természetesen nálunk is van fejlődés, megnő a természettudományokkal foglalkozók száma, így különösen Pesten több zoológiával foglalkozó embert találhatunk. Fitzinger Lipót, Kemény József, Koy Tóbiás, Markovits János, Melcer Lajos, Petényi Salamon neveit említhetjük meg. Ekkor működik a magyar zoológia egyik megalapítója Frivaldszky Imre is.

12 Debrecenben a természettudományi kutatásokat továbbra is a kollégiumi tanárok végzik. Lehetőségeik 1823-ban az addig egységes természetrajzi tanszék kettéosztásával fizika-matematika és növény-ásvány-vegytan tanszékekre némileg javulnak. Az utóbbi első professzora Kerekes Ferenc lett.

13 Munkássága inkább a matematika és a kémia tudományának művelésére szorítkozott, s itt elért eredményei alapján 1837-ben akadémikussá is megválasztják.

i4 1839-1847-ig Csécsi Nagy Imre (1804-1847) a professzor. Elsősorban geológiával foglalkozik.

15 Földünk és néhány nevezetesebb ásvány természetrajza с Debrecenben 1848-ban megjelent művében a paleozoológiának is szentel egy részt.

10 Annak ellenére, hogy ő is tagja a Magyar Tudományos Akadémiának nem gyűjt sem növényt sem állatot, sőt egyenesen ellenzi ilyen gyűjtemények felállítását, mint ahogy erről Lugossy József (1812-1884) tanártársa Hanák Jánoshoz a kor egyik legnagyobb zoológusához intézett leveléből értesülhetünk. Ezt a gyűjtés elleni szemléletet igyekszik Lugossy ellensúlyozni intenzív rovargygyűjtéseivel és a kor zoológusaival fenntartott állandó kapcsolatokkal, annak ellenére, hogy ő elsősorban nyelvész professzora a Kollégiumnak, és akadémiai tagságát is nyelvészeti tevékenységével szerezte. Gyűjtései eredményeként egy 262 genust és 727 fajt tartalmazó bogárgyűjteményt állít össze, melynek leltára Hanákhoz 1847. március 9-én írt levelében maradt fenn. Meghatározásainál Hanák segítségén kívül igénybe vette a kor legnagyobb entomológusának, Frivaldszky Imrének a segítségét is. A szabadságharc bukása után Lugossy felhagy a bogarászattal, aminek valószínű oka Hanák halála és a súlyos politikai helyzet.

17 Nem marad azonbart Debrecen és a Kollégium gyűjtő nélkül, mert 1856-ban ide kerül az addig nevelősködő Kovács János (1816-1906). Tevékenysége a nagyon gazdag kollégiumi természetrajzi gyűjtemény megalapításán kívül kiterjed Debrecen állatvilágának kutatására és publikálására is. Kortársai előtt, mint az első magyar tudományos tevékenységet (ásvány, kőzet, növény, rovar, madárgyújtést) folytató Afrika-kutató vált ismertté. Afrikai útjáról 55 levélben számol be tanítványa szüleinek, akik gyenge egészségű fiukat Tisza Domonkost Kovács kíséretében küldték el egyéves egyiptomi útra. Az 1856-ban véget ért utazásról 11 Ötvös János i. m. 317-321. 12 Hanák János i. m. 80., 110., 192., 186-187., 146. 13 Nagy Sándor i. m. 264. 14 Szabó József: Debreceni kollégiumi tanárok a Magyar Tudományos Akadémiában. Debreceni Képes Kalendárium 44 (1944) 25. 15 Nagy Sándor i. m. 264. 16 Hanák János i. m. 159. 17 Kari János: Adatok Lugossy József természetrajzi működéséhez. Debreceni Szemle 11 (1937) 260. 12* 179