A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból

Jegyzetek a szövegkiadáshoz Az eddig nem publikált drámának a címet mi adtuk, elveszett ugyanis a kéziratos dráma I. actusa, s talán még a IL actus I. scenájából is valami. Az általunk adott címet ezért tettük [ ] zárójelbe. A szöveg két kéz írása. A 90. laptól a 95 b. lapig terjed az egyik kéz írása, a többi a másiké. Az első ismeretlen másoló a III. actus második scenája 5. soráig bezárólag írta a szöveget, a 6. sortól kezdve már a második ismeretlen másoló. Egy íráson belül is felfedezhetők bizonyos helyesírási következetlenségek. Az általános gyakorlatnak megfelelően azonban a latin szövegek helyesírásában a szerzők és a másolók sokkal következetesebbek, mint a magyar szövegekében. A sorokat az eredetitől eltérően sorszámoztuk. A számokat mindenütt [ ] zárójelbe tettük. Háromféle zárójelet alkalmaztunk. Saját szövegkiegészítéseinket, szókiegészítéseinket [ ] zárójelben, a kéziratban törölt szövegrészeket ( ) zárójelek között hoztuk le. Az eredeti zárójel: /: :/. A rövidítéseket általában feloldottuk a szereplőneveket kivéve. A rövidítésnek több típusával találkoztunk a szórövidítéssel, ilyenek például a pro, a per, a prae vagy pre. A második típusba a ragrövidítések tartoznak: gyakori a többes genitivus, az egyes accusativus, a többes dativus és ablativus rövidítése. Harmadik típus a szótagkihagyásos rövidítés: aa az mint anima, vra az mint vestra, graa az mint gratia. A hosszú mássalhangzókat általában úgy rövidíti vagy inkább csak jelzik a másolók, hogy a mássalhangzót csak egyszer írja le, s föléje egy fektetett s-szerű jelet ír. A ragrövidítéseket, a hosszú mássalhangzó rövidítéseket a tömeges előfordulás miatt nem tettük [ ] zárójelbe. Minden más típusú feloldott rövidítést [ ] zárójelek között hoztunk. A szövegben többféle ékezetet találtunk, mi azonban csak kétfélét alkalmazunk nyomdatechnikai okok miatt. A tapadó -que szócska előtt általában hosszú ékezetet jelöltek a másolók. Ezeket megőriztük, mivel azok metrikai értéket jelentenek. A DEÍJS illetve a DEa szavakat megőrizve az eredeti helyesírást nyomtatott nagybetűvel adjuk közre. Alább egy-egy kritikus hely olvasati, szórendi és egyéb problémáira hívjuk fel a figyelmet. 1 (Eumenius): Saját kiegészítésünk. Az eredetiben ugyanis hiányzik. Az elveszett előző lapon még a II. actus 1. scenájából volt néhány sornyi szöveg. A szereplőnév ott lehetett. 2 lubrica DEA: Fortunáról van szó. Egyébként erre mutat a következő sor törölt Fortuna szava is. 3 Galetus: másként Galaetus. Dél-itáliai folyó Taren tum közelében. 4 ternae: a legendában három leányról van szó, itt azonban csak két leány, Aglaia és Thalia szerepel. 5 malum,- а те és a turpis közé és fölé beírt szó. A me turpis angit szavakat aláhúzással kiemeli a másoló, holott a következő sorban ismét ugyanazt írja le. így egyébként a sor metrikailag is hibás. 6 Rhodope: thrákiai hegység. 7 Pyroes: a nap egyik lovának a neve. 8 Az arcé és az aetherea közé és fölé egy olvashatatlan szót írt be a másoló. 9 hoc helyett hac kívánkoznék. Lehetséges azonban, hogy az olvasat helytelen. 10 vitali: olvasata bizonytalan. Inkább vitasi-пак esetleg vitati-пак lehet olvasni. Mindkét esetben azonban értelmetlen. Ezért vitali-га javítottuk. 11 Thalia: An nescis malum: metrikailag az előző sorhoz kívánkoznék. A másoló azonban új sorban hozza az első szót kis betűvel kezdve. A sorszámozásnál a két sort egynek vettük. 12 Kodro vei Iro: Kodrus az utolsó athéni király. Irus pedig egy koldus, aki Odysseusnál járt Ithakában, s a koldusruhába bújt Odysseusban vetélytársat látva, vele megverekedett. Odysseus azonban tönkreverte. 13 ps. 10. a 70. zsoltár forrásjelzete. 14 inoentis: talán az inno[ce]ntis-nek a rövidítése. Ha így olvassuk a contextusba beilleszthető. Nincs azonban felette a kéziratban általánosan használt rövidítésjel, s ezért a rövidítést nem oldottuk fel. 15 Hybla: szicíliai város, amely virágairól és méheiről s mézéről volt híres. 442