A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor: Szombati-Szabó István pályaképe

val szerepel, szónoki szereplésvágya pedig saját költeményeinek felolvasásában nyer kielégülést. Hogy azonban papi ambícióit sem altatja mesterségesen, bizonyítja: amennyire rendkívüli irodalmi elfoglaltsága engedi, részt vesz a társaság emlékbeszéd-pályázatán.

37 Л főiskolai élet azonban a szűk köri, s kollégiumi sikereken túl jelentősebb újdonsággal is szolgált. Olyan publikálási lehetőséget biztosított, olyan megnyilatkozási fórumot nyitott, ahol a liberális szellemnek megfelelő szabadsággal nyilatkozhatik meg a fiatal tehetség. Ilyen iskolai fórum voltak a kollégiumi és önképzőköri ifjúság problémáit tükröző, de a város, a külvilág felé megnyilatkozó lapjai a főiskolai fiatalságnak: a Hit tanszaki Önképző Társulat Közlönye, és a Magyar Irodalmi Önképző Társulat Debreceni Főiskolai Lapok címen megjelenő folyóirata. - Az önképzőkörökben való jó szereplés tehát hamar ablakot nyit - ha szűket is - a világra. S az is igaz - nem túlságosan tág és nagyhorizontú ez a világ. Szombati-Szabó 1906-07-ben, a főiskola lapjaiban megjelent versei már címükkel is ezt bizonyítják. Elkésett dalok (Míg nem ismertelek, Csalódtam benned), a Superbia-ciklus darabjai: Sejtelmek (Hívott a szellő, Fehérvirágos akácok alján, Síró szavú kis csalogány, Szíved, ha egykor . ..) stb.; árulkodnak a heves, érzékinek, viharosnak képzelt, de hamari, múló, s szentimentalizmussal telt szerelemről. A Rákóczi a határon . . ., a kuruc-kultuszhoz csatlakozó költő hazafias érzelmeiről ad számot didaktikusán és sok rétorisággal, s negyvennyolcas eszményekről beszél. A De profundis, Vasárnapi ének, Golgotha, Jött a Halál, Örök adózás, A szív című versek pedig érdeklődése köreit, s annak sugarait mérik ki. Közülük legsikerültebbek azok a munkái, melyek ódái alapállásúak, de dalszerű könnyedséggel írottak, s e dalszerűség folytán az óda izzó lendületének hevülési arányait nem érik el, s az idilli jövőhöz, homályos érzelmekhez szólnak (Parókiámhoz, Örökélet, Idyll stb.).

38 - Önképzőköri elődei, Szabolcska, Farkas Imre ízeit érezzük ki ezekből a versekből. Nem is véletlenül. Mindkét költőnek óriási kultusza van ezidőtt, mind a falakon belül, mind a városban. Szabolcska büszkén és szívesen vallja magát debreceninek, visszajár ide, a helybeli lapokban publikál, vezéregyénisége a Csokonai Körnek. Farkas Imre pedig könnyed románcai révén nemcsak mindenkori diáknemzedékekre, de a kisvárosok polgárságára is bír vonzerővel.

39 Szerelmes verseihez hasonló alapállásúak Szombati-Szabó más természetű írásai, apró cikkei és novellái: érzelmes-romantikus története a szegény vajúdó asszony, majd egy szegény diák karácsonyáról, nekrológja diáktársa, s a költő Vályi Nagy Gusztáv felett, Mikor a láng utolsót lobban című dolgozata, vagy El nem küldött - prózai - levelei Superbíához.

40 Wertheri, spongya-lágyságú dolgozatok ezek, csekély irodalmi értékkel, s lányos, gyakori képzelgésekkel is. - De egy valamiről példásan tanúskodnak: érzékeny, érezni képes lélekről. Pontosabban arról, hogy megvan költőjükben minden igény,- fényérzékennyé tenni azt. - A költő minden sorát egyfajta mélabú, szomorúság itatja át, mely minden mesterségesen fokozott hangulat nyomán uralkodik a lélekben, dekadencia, mely a szecesszionisták általánosan jellemző, tüntető magatartása az 37 Értesítő, 1908-09/159-161. 38 Közlöny, 1960-07/14.; Debrecen, 1907. július 7.; Debrecen, 1906. december 25. 39 Zsigmond Ferenc: A Debreceni Kollégium és a magyar irodalom. (Debrecen, 1940.) 173. Ю a) Két karácsony. Közlöny, 1906-07/44-49. b) Gulyás Benő, Vályi Nagy Gusztáv. Közlöny, 1906-07/98-99. c) Mikor a láng utolsót lobban. DFL. 1906-07/81-83. d) El nem küldött levelek. DFL. 1906-07/142-146. 461