A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor: Szombati-Szabó István pályaképe

egészség, nép-nemzeti iskola művészetével szemben. Különösen igazolni látjuk tételünket, ha Szombati-Szabó ekkor írt cikkeit összevetjük Ady Debreceni Főiskolai Lapokba tíz évvel korábban leadott cikkeinek szentimentális-dekadens hangjaival/

11 Néhány hónap alatt ez a túlérzékennyé finomult lelkiállapot tartalmat is vesz fel. A pápai főiskola emlékkönyvéről szóló bírálatában még igyekszik jótét mód elriasztani a szerzőket a modern, költészettől elcsömörítő adysta irányzatoktól, miknek szokatlan, barbár színeit, elgennyesedett érzelmeit látni sem kívánja.

42 Ugyanakkor - cikkével párhuzamosan írt szépprózai munkáiban, s szerelmi költeményeinek alapállásában imaga is hasonló tapogatódzó, kísérleti utakat tesz. Aztán Kiss József irodalmi rangot biztosító lapjában jelenik meg verse - a Pók című -, melynek témaválasztása magában is bizonyít: jobban búvárolja, s egyre általánosabban a moderneket.

45 - Űj irányba tájékozódásához hozzájárul: otthonosan kezd mozogni a város irodalmi életében. A fiatal főiskolás, akit - hajlamai mellett - megélhetési gondjai diurnista munkát vállalni kényszerítenek, s aki a sovány, gyéren csurranó fillér-cseppek fejében híreket szállít, másol, korrektúrát javít, majd a hírrovat szerkesztésében vesz részt a Debrecen című napilapnál, fizetség fejében, vagy ráadásképp - de mindenképp jó üzletül a lapnak - közölheti néhány versét/'

4 - A tekintélyes napilap tere, lehetőségei, a szereplés vágy mohó szomjának érzetét keltik a költőben: sokat publikál. Neve forog, kapcsolatba kerül a város írói köreivel, irodalmi nagyságaival - jóllehet maga nem keresi azok barátságát/

1

' Igaz, az e körökben lengő szellemiség a hagyományos értékek védelmét tartotta elsőrendű feladatának, de ellensúlyozásaként ott élt egy másik is; a közönség érdekeit bár kiszolgáló, szűk körű, intellektuális, szabados, mozgékony, zsidós és bohém újságírókompánia műveltsége is, híreket, pletykákat közvetítve a fiatal teológus felé. A költő természetesen még Debrecenben igyekszik tájékozódni csak, helyi érdekűek újjal való kacérkodásai. Ekkor választja magának költői mintaképül jó időre szólóan Oláh Gábort - akiben kissé ő is, mint többen akkoriban a Csokonai-bánásmód szenvedő XX. századi örökösét, s a Kollégium konzervatív szellemének mártírját látja, papi eszménye pedig valószínűen Jánosi Zoltán lesz, kinek problematikus, nagy viharokkavaró személyisége erősen foglalkoztatja.

40 Mindezek a hatások együttesen erősen lökik afelé, hogy mindjobban partjára, majd hullámaiba kerüljön az új költészetnek. 1907 elején megjelenő Progresszió vagy dekadencia című cikke már annak a véleményének ad hangot: nem lehetetlen, hogy egyszer őt is elkapja a modernség sodra.

47 Bizonytalanul, csupán gondolatát veti fel az átváltásnak, jóllehet maga a felvetés már egyfajta jól meggondoltságot feltételez. De még túlságosan erősek azok a kötelékek, melyek a Kollégium, s a város cívis-szellemé41 Zsigmond Ferenc i. m. 174. 42 Tavasz. Emlékkönyv. Közlöny, 1906-07/142-144. 43 Debreczeni István: Szombati-Szabó István élete. Előszó a Hazajáró lélek с kötethez. 7. 44 Debreczeni István baráti leveléből, dr. Erdős József szíves közlése. 45 Dr. Erdős József szíves közlése. 46 Progresszió, vagy dekadencia? DFL. 1907-08/8-11.; Nagy Debrecen homokján с verse (Oláh Gábornak) DFL. 1909-10/124-125., s a Halál parkja с kötetben is

; Oláh Gábor új könyvei. DFL. 1909-10/22-24.; Jánosi Zoltán: Papi dolgozatok. DFL. 1907-08/64-65. 47 DFL. 1907-08/8-11. 462