A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból

kolcon több alkalommal találkoztunk a mikulásozás szokásaival a gyermekes családoknál is. Ezek általában rokonok, jóismerősök megkértek valakit, akit a gyermekek nem ismertek, az Mikulás-ruhába öltözött, s tréfás, vidám rigmusokkal nevettette meg a szülőket is és a gyermekeket is. Ezt azután az ajándékozás követte. Az ajándékozás után pedig Egerben és Miskolcon mindkét helyen vidám lakoma következett. Minthogy a legutóbbi évben Debrecenben is sikerült hasonló szokás nyomára bukkanni, úgy tűnik, hogy ez a korábban faluhelyen is élő szokás továbbhordozói a városiak. A szokás gyökereit Bálint Sándor

71 a kereszténység előtti időkre vezeti vissza. Kétségtelen tény, hogy a Miklós napjához fűződő házasságbabonák levezethetők a köré kapcsolódó legendaanyagból, felfedezhetők azonban ugyanezek más téli ünnepeken is, így különösképpen Luca napjához fűződik sok házassággal kapcsolatos hiedelem, s ezek könnyen kapcsolhatók a nem keresztény eredetű, a téli éj-napfordulóhoz kötött hiedelemanyaghoz. Miklós az ajándékozó szellemek keresztény változata, a krampusz pedig, aki a kereszténység óta maga az ördög, a rontó szellem megtestesítője. A szokás tovább él még a XX. században is, úgy tűnik azonban, hogy elsősorban városban és inkább diákközösségekben őrzik ezt a jókedvű hagyományt. Myrai Miklós a drámairodalomban A trencséni jezsuiták a most közreadott Miklós-drámát nem december 6-án, hanem a transfiguratío napján

72 (augusztus 6-án) adták elő. Ez a tanév vége lehetett, s az előadásra az év végi ünnepély alatt került sor. Az ismeretlen szerző előtt már néhányan írtak erről a témáról Európában drámát. 1586-ban szeptember 29-én mutatták be Jakob Gretser Comoedia de Nicolao Myrensi című drámáját.

73 1623-ban Augsburgban Der heilige Nikolaus oder das Almosen címmel, 1633-ban Luzernben Nikolaus von Myra címmel, 1697-ben pedig Freiburgban, egy szent Miklósról szóló drámát mutatnak be.

74 Minthogy a magyar jezsuita és a német jezsuita rendtartomány között igen eleven kapcsolat lehetett, nem elképzelhetetlen, hogy a felsoroltak valamelyikét a mi darabunk ismeretlen szerzője ismerte, esetleg fel is használta. Magyarországon az eddig feltárt források tanúbizonysága szerint csak egy Miklós-dráma előzte meg. 71 Az osztrák Alpok vidékén szent Miklós és kísérete igen nagy zajjal vonul fel, hogy a gonoszt elijessze. December 6-án majdnem a leghosszabbak az éjszakák, a nem keresztény pogány démonok rontása ilyenkor támad, s ezeket a démonokat az álarcosok és a krampusz is jelképezik. Miklós pedig az ajándékozó szellemek utóda. Bálint Sándor.- i. m. 103-106. Vö. még: Hanus Koren.- Volksbrauch im Kirchenjahr (Salzburg, 1934.), Karl Meisen: Nikolauskult und Nikolaus-brauch im Abendlaude Düsseldorf 1931.) 72 A transfiguratio napja egy újszövetségi bibliai történethez kapcsolódik. Jézus Péterrel és még két apostollal felment egy hegyre, s ott viziót látott. Megjelent neki Illés és Mózes. A jelenés alatt az álmélkodó apostolok előtt Jézus „átlényegült." Vö.: Máté 17,1-9. 73 Jakob Gretser született 1562. március 27-én. Landsbergben, Münchenben tanult. Jezsuita pap és tanár. Tanít Freiburgban. Összesen kilenc iskoladrámát írt. 1588-ban Ingolstadtban a filozófia professzora is volt. Drámái témáinak alapja a bibliai elbeszélések vagy a szentek élete. A német korabarokk irodalom egyik képviselője. 1625ben halt meg. Vö: Johannes Müller: Das Jesuitendrama in den Ländern deutscher Zunge vom Anfang (1555) bis zum Hochbarokk (1665.) (Augsburg 1930.) II. 49. 1586. szeptember 29. Freiburg Schw: Comoedie de Nicolao Myrensi. Szövege: Dillingenben: cod. 227. ff. 35-106. 74 Vö.

: Müller: i. m. II. 49, 64, 70. 389