A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból

Megjelenik a trencséni jezsuita színpadon a törökverő Zrínyi is.'" Szent Istvánról egyszer mutatnak be valamilyen színjátékot.'" Természetesen nem maradhatnak el a szentek életéből vett témák sem/

10 de színre kerül a görög-latin történelem vagy mitológia valamelyik alakja is, Protheus, Romulus és Remus, Aigistos, Odysseus és Telemachos/' A trencséniek meglehetősen mereven ragaszkodnak a latin nyelvhez is, amely azonban, mint az alábbi példa is mutatja, nagyszerű költői eszköz a kezükben, számukra még élő nyelv a latin, s a most közreadott darab példájából sejtve, ezen a nyelven irodalmi szinten írnak és alkotnak, s így bár a magyar nyelv (s nem a magyar kultúra) lehetséges fejlődésének szükségszerűen gátjaivá váltak a trencséni jezsuiták is, a klasszikus kultúrának viszont hűséges hagyományőrzői, továbbéltetői voltak. Magyar nyelven legelőször 1670-ben játszanak a trencséni diákok nagypénteken és űrnapján is/

ib Ezután - Takács József adatai szerint - majdnem egy évszázadig elnémul színpadjukon az anyanyelv. Legközelebb csak 1768-ban ,,A titkos", 1769-ben az Erasmus Montanus kerül színpadjukon színre/'

9 A magyar nyelv hiánya azonban itt anyit is jelent, hogy a lakosság többsége vagy jelentős része szlovák volt, hiszen ezen a nyelven többször szólalnak meg, mint magyarul (1661, 1663, 1665, 1670)/'

11 A trencséni iskolai színpad legjellemzőbb jegye tehát a latin nyelvhez és a szakrális témához való merev ragaszkodás. Sárospatak és Eger jezsuita iskolaszíni kultúrája ismeretében úgy tűnik, hogy Trencsén azt akarta, és meg is tudta valósítani, amit a nemzetközi jezsuita dramaturgia előírt, s ahogyan tipikus példa az alább közölt szent Miklósról szóló tragédia, úgy talán tipikus példa lehet Trencsén XVII-XVIII. századi iskolai színpada. Miklós-kultusz Magyarországon Myrai Miklós történeti személy. Annyit tud róla a történelem, hogy a kisázsiai Patarában született, Myrában volt püspök, s 325-ben tevékenyen részt vett a niceai zsinaton. Feltehetőleg 350 körül halhatott meg.

5í Amilyen szegényesek életére vonakozó történeti adataink, annyira gazdag utóélete vagy másként kultusza. Élete köré több legenda fűződik, amelynek tör44 1749. Nicolai Zrinii ad Szigethum victoria. Takács: i. m. 92. 45 1764. A rhetorok a poetistákkal: Divus Stephanus, a quo Virgo Beatissima Regni Haeres scripta est." Takács: i. m. 121. 46 Az alábbi szentekről játszanak valamilyen színjátékot Trencsénben: Alajos: 1727., Celsus: 1651, 1659, 1745, 1754; Cordivivus és Destinatus: 1733, Elek: 1741, Borgia Ferenc: 1757, Xaveri Ferenc: 1657, 1677, 1760; Regis Ferenc: 1738; Ivo

: 1729; Ödön: 1719; Pongrác: 1757; Procop: 1756; Szaniszló: 1734. Vö.: Takács: i. m. vonatkozó évek. Illetve: 134-162. 47 Aegistus: 1750; Aeolus és Boetius: 1749; Ascanius: 1747; Bacchus: 1728; Meleager: 1761; Protheus: 1698; Telemachus: 1767; Odysseus: 1763; Romulus: 1743, 1759. Vö.: Takács: i. m. vonatkozó évek. Illetve: 134-162. 48 1670. Nagypénteken: Drama vulgari lingua de Jonata rupem conscendente et de hostibus triumphante Apodosi facta ad Christum crucem ascendentem et de mundo, carne et daemone victoriam reportantem. Vö.: Takács: i. m. 30. 1670. űrnapján: Drama vulgari lingua de botro Eucharistico ex terra Canaan a doubos Izraelitis in desertum Pharaan deportata et in vineis Engaddi ab Anima sancta in vinum germinans Virgines expressa." Vo. -.Takács: i. m. 30. 49 Vö.: Takács: i. m. 129. és 130. 50 Vö.: Takács: i. m. 171. 51 Vö.: Bangha Béla: Katolikus lexikon (Budapest, 1932.) III. 320. 384