A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból

főnök Lippai

2

', Keresztessy, Paczolta, Wesselényi és Viszocsányi nevű papokat helyezi Trencsén városába. 1651-ben egy oltár javadalmaihoz jutnak Zongor Zsigmond jótékonysága folytán. Az ezt követő években pedig nekilátnak a kollégium és a rendház megépítésének. A telket a város 4 gazdag polgára adományozta. Lippay érsek 40 000 forintot ajándékozott, mások biztosították az építkezés egyéb költségeit, s így közadakozásból 1657. július 1-én nagy ünnepélyességgel nyitják meg a rendház, a kollégium, az iskola és a templom épületét. 1663 és 1673 között hadi események miatt távol vannak a háztól. 1673 után is csak tíz esztendeig működhetnek nyugodtan, mert újból menekülniök kell. 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc idején ismét elhagyják a várost. A hadiesemények során épületük leégett. 1710-ben térnek vissza újból a városba, az iskolát újból megnyitják, s ettől kezdve viszonylagos nyugalomban dolgozhatnak 1773-ig. XIV. Kelemen pápának a jezsuitákat feloszlató rendelkezése után még három esztendeig tanítanak 1776. november 1-től a jezsuitáktól a tanítást a piaristák veszik át. Köztudott, hogy a jezsuita iskolák tanítási módszerének egyik legfontosabb eszköze az iskolai színjáték. Az alsóbb osztályok tanulóit általában a mai értelemben vett színművek előadásával állítják próba vagy feladat elé, a felsőbb osztályok többnyire declamatiot adnak elő, amely során a tanulók játékosan tanulhatják meg a vita módszerét, a logikus gondolkodást, a szónoki hanghordozást, a megkívánt gesztikulációt. A poéták és a rétorok osztályának növendékei pedig afféle fiktív vitákat rendeztek vagy teológiai vagy valami tudományos kérdésben.

28 Erre a célra - jellemzően - Egerben az universitásnak épített líceumban külön termet képeztetnek ki, amelyben a téglalap alakú terem két rövidebb oldalfalán, meglehetősen magasan egy szószékszerűséget építtetnek, amelyeken a vitatkozó két fél helyezkedik el, a hallgatóság, többnyire a nagytekintélyű professzorok és a diákság hallgatják és minősítik a vitázókat.

29 A cél az, hogy az életben elkerülhetetlen számtalan vitára, főleg vallási természetűre megfelelően felkészítsék tanítványaikat. A jezsuitáknál a színjátékok megrendezése során nem elsősorban a szórakoztatás a cél, hanem a tanítás és a meggyőzés. Ilyen formán - mint közismert - a jezsuiták Magyarország-, sőt Európa-szerte valamennyi iskolájukban létrehoznak, ha mást nem, akkor valamiféle ideiglenes színpadot, amelyek segítségével a tantervben előírt feltételeknek eleget tudnak tenni.

30 Óriási költségen alkalmi szabadtéri színpadokat építenek a kollégium, a rendház, a templom és az iskola által határolt kvadrumokban vagy egyéb erre alkalmas helyeken. Gazdag mecénásokat szerezve néhány helyen, Pozsonyban, Trencsén27 Valószínűleg Lippai Jánosról, a híres jezsuita botanikus tanárról van szó, aki a Posoni kert I-III. (Nagyszombat-Bécs, 1664-1667.) címén írt könyvet. Vö.: Magyar életrajzi lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes (Budapest, 1969.) II. 77. 28 Vö.: Voit Pál: Eger és Heves megye művészettörténete (XVI-XIX. század). A Heves megye műemlékei kötetben. Szerk.: Dercsényi Dezső. (Budapest, 1969.) 198. 29 A látványos hitvitáknak, amelyeket a jezsuiták nagyon szívesen rendeztek nemcsak propagandisztikus, hanem didaktikai okai is lehettek. Sárospatakon 1663-ban ilyen hitvitát rendezett Sámbár Mátyás jezsuita. Vö.: Zoványi Jenő: Sámbár Mátyás és Kis Imre hitvitái és az ezekkel egyidejű hitvitázó művek. Theol. Szeml. 1925. 264-271. 30 Az ideiglenes építésére jó példa éppen az egri vagy a sárospataki iskola színpada. Vö.: Kasüba: i. m., Kilián: Adatok Eger XVIII. századi iskolai színjátszásának történetéhez. ItK (sajtó alatt), Kilián István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon és a Ként kapáló. HOM Évkönyve, XII. (Sajtó alatt.) 381