A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitus coronata – A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból

ben, Egerben színházat is építenek

31

. A jezsuiták tanáraikat dramaturgiai előképzésben részesítették, s tanítóikat, prefektusaikat arra serkentik, hogy diákjaik számára alkalmi színdarabokat írjanak. Megszabják a színjáték legapróbb körülményeit is. Természetesen azt is, hogy milyen napokon és évente hányszor mutathatnak be színdarabot. Ilyenformán a XVII-XVIII. század fordulóján már igen gazdag színi kultúra számára tudtak hagyományt teremteni. S mert az oktatási nyelv latin, latin - sajnos - a színjáték nyelve is. A jezsuita dráma tehát az anyanyelvi kultúrára csak közvetve hatott. Ezt a közvetett hatást nyilván a kutatásnak még fel kell tárnia. A magyarországi drámatörténet bizonyos vonatkozásaiban máris megmutatkozik ez a közvetett hatás, hiszen a XVIII. század második felében - már a jezsuita iskolákban is általánossá váló - magyar nyelvű színjátéknak adtak jól használható forrásanyagot, s olyan színpadtechnikai (gépezet, világítás, díszletezés) gyakorlatra tettek szert, amely nélkül a XVIII. század végén megszületett hivatásos, világi színpad bizonyára szegényebb lett volna. Ezen kívül - úgy hisszük, ez is figyelemre méltó - a magyarországi latinságnak olyan színdarabokat adományoztak, amelyek költői szépségükkel, mint akár ennek a drámának néhány részlete is - nyelvi eszközökkel, klasszikus reminiszcenciákkal egy sajátos magyarországi latin kultúrának váltak hordozóivá, őrzőivé, továbbvivőivé.

32 Ezért tartjuk érdemesnek ennek a darabnak is a közreadását. Minthogy tehát az iskolai színpad az oktatás és nevelés fontos fóruma volt, ezért Trencsén városában is, ahol gazdag mecénások révén igen erősen meg tudták a lábukat a jezsuiták vetni, már működésük első hányattatott éveiben (1650-1652) színház, nyilván sub Jove, építésére gondolnak. Ehhez azonban a honatyák - Vlahovics szerint - nem járulnak hozzá. Önálló színházteremre csak később gondolnak.'' Itt már a kor követelményeinek megfelelően egy igen fejlett színpadot építenek ki. 1687-ben - tehát darabunk keletkezése előtti esztendőben - Lippay Miklós''', vágújhelyi prépost 170 rhénusi forintot adományozott a színházterem kifestesére, Szapáry János és Szapáry Pál pedig a jelmeztár kiegészítésére adtak nagyobb összeget. Nem csoda tehát, ha az igen bőkezű adakozó tiszteletére egy kifejezetten neki írt darabot játszanak a hálás jezsuita diákok.

1

' A „tárgyi feltételek" adottak voltak, így tehát igen fejlett színi kultúrát teremthettek."

1 1650-től szinte minden esztendőben mutattak be drámát. Témaválasztásuk erősen szakrális, s csak a XVIII. század második felé31 1692-ben Pozsonyban építenek először színpadot. Nagyszombaton Eszterhazy Pál építtet színházat. 1754-ben Egerben Foglár György költségén épül fel az új iskola épületében színházterem. Trencsénben 1727-ben a kollégium III. emeletén levő termet alakítják színházzá. Vö.: Dömötör: i. m. RMDE I. 212., Bayer: i. m. 1897. I. 56., Kasuba Domonkos: Az egri főgynásium. A cisterci rend egri kath. Főgynásiumának Értesítője. 1894. 95. (Eger, 1895.) 25. Kilián István: Adatok Eger XVIII. századi iskolai színjátszásának történetéhez. ItK (sajtó alatt), Vlahovics: i. m. 5-20. 32 A latin nyelvű iskolai színjátszás jelentőségét illetően vö.: Kilián: i. m. 399. 33 Vö.: Vlahovics: i. m. 5-20. 34 Lippay Miklós vágújhelyi prépost Lippay György esztergomi érsek unokaöccse. Vö.: Vlahovics: i. m. 35 Azaz az itt közölt Miklós-drámát. Vö.: Takács: i. m. 35. 36 Az alábbi években játszottak drámát: 1650-1652, 1655, 1657-1661, 1663, 1665-1671, 1674, 1676-1678, 1687-1688, 1694-1698, 1700-1701, 1711, 1715-1717, 1719-1720, 17221725, 1727-1772. 382