A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Dankó Imre: A vásárkutatás néprajzi jelentősége

rületén hozott új adatokat, eredményeket.

82 Ruzsás Lajos, a dunántúli városfejlődés, valamint agrártörténet kiváló kutatója arra mutatott rá, hogy a helyi piacok az úrbérrendezés után, a XVIII. század második felében alakultak ki és indultak erőteljes fejlődésnek. Azokon a helyeken, ahol a török járt, ez a fejlődés egy évszázaddal később köszöntött be. Baranyában például a mezővárosok kialakulásával tűntek föl a belső piacok és indultak fejlődésnek. Kiemeli, hogy a piacok, „a feudalizmussal szemben a polgári fejlődést s vele a jobbágyság fejlődését szolgálták".

83 Ruzsás Lajos megállapításait egész sor helytörténeti munka igazolja, támasztja alá az adatok sokaságával. Közülük csupán egyre utalunk, Horváth Árpád Szakcs történetére, amely különben is alaposan, sokoldalúan foglalkozik a vásárok-piacok kérdésével.

8

'

1 Érdekesen fejti ki például, hogy a vásárok-piacok akadályozták is a falvakban a kereskedelem kifejlődését. A falusi kereskedelem egészen a XIX. század végéig jelentéktelen volt és csak a korcsmára, meg a mészárszékre korlátozódott. Mert a paraszt is, meg a kézműves is a piacokon, vásárokon adta el áruját és ott, mindjárt be is szerezte a számára szükséges dolgokat, esetleg csere útján bonyolította le az üzletet. Ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy a vásárokon, piacokon nem gyakran jártak. Hiszen a piac-, vásárjárásban nagymértékben akadályozta a parasztságot a mezőgazdasági munka folyamatossága, a közlekedési eszközök és utak hiánya, valamint a természeti, éghajlati viszonyok szeszélyessége.

8

' Horváth Árpád munkájával kapcsolatosan mutathatunk rá legkönnyebben arra, hogy a különböző helytörténetek nemcsak az egyes helységek piacaira és vásáraira nyújtanak sok adatot, hanem sok olyan általánosítható elvi, módszertani megállapítást is tesznek, amelyek segítségével jelentős mértékben válnak ismeretessé piacaink és vásáraink. Természetesen nemcsak a szűkebb értelemben vett vásárismeret vonatkozásában eligazítóak ezek a helytörténeti adalékok, hanem a vásárok néprajzára nézve is. A történettudomány és különböző ágai mellett különösképpen a földrajz az a tudomány, amely a vásárok- és piacok kialakulására, történetére és működésére vonatkozóan igen sok ismeretet nyújthat. Különösen fontos a vásárok és piacok megismerése szempontjából a településföldrajz, amely minden esetben alapvető magyarázattal szolgál az egyes vásárok kialakulását és fejlődését illetően. A településföldrajz nemcsak az egyes vásárok és piacok kialakulásával fogalkozik, hanem az úgynevezett vásárövezetek kialakulását is magyarázza és a gazdaságföldrajzzal közösen magyarázatát adja az egyes vásár-, piackörzetek kialakulásának, változásainak is. Magyar vonatkozásban Mendöl Tibor idevonatkozó kutatásai a legfontosabbak. Altalános településföldrajz című nagy összefoglalásában bő teret szentelt a vásárok és piacok kérdésének.

80 A telepü82 Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1688-1848. (Budapest, 1967.) - Vö.: Székely György. Vidéki termelőágak és árukereskedelem a XVXVI. században. Agrártörténeti Szemle 1961. 309-341. 83 Ruzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711-1848. (Budapest, 1964.) 74. 84 Horváth Árpád: Szakcs mezőváros története. (Hely п., 1969.) 85 Uo. 255. 86 Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. (Budapest, 1963.) A vásárterekre, piacterekre, vásárutcákra, külső- és belsővásárokra vonatkozóan: 165., 174., 241., 309., 316., 323., 330., 336-37., 342., 360., 382., 412., 417. - A vásárvonalra, vásárövre vonatkozóan: 322., 396., 406-63., 466., 469., 471-73., 475. - A vásárhelyek és városok környékén kialakuló mezőgazdasági termelési körzetre vonatkozóan: 39., 207., 266., 375-76., 382., 393., 428., 432-36., 447., 456., 469-70. Vö.: Vagács András: Vásárvonalak a Kárpátok vidékén. (Budapest, 1946.) - Vö.: Major Jenő: A magyar városok és városhálózat kialakulásának kezdetei. Településtudományi Közlemények 18. Budapest, 1966. 292