A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Dankó Imre: A vásárkutatás néprajzi jelentősége

nem foglalkozik ugyan a vásárokkal, de az angol kereskedelem történetének összefoglalása során számtalan helyen kitér az angol népi árucsere viszonyaira, körülményeire, művelődéstörténeti vonatkozásaira Travelyan is:'

2 Természetes, hogy az angol tudományosságból kinövő észak-amerikai művelődéstörténeti és szociológiai (antropológiai) irodalom is nagy jelentőséget tulajdonít a vásároknak. Mumiord például a várossá alakulás, a városi szervezet kialakulása, a városfunkciók betöltése szempontjából vizsgálta a kérdést és határozta meg bennük a piacok és vásárok szerteágazó, sokoldalú szerepét.

03 Az angol szociológusok nagyobb távlatokban is igyekeztek meghatározni a vásárok-piacok szerepét az emberiség fejlődéstörténetében. Közülük ezúttal csak Shaphirora és Bagbyre hivatkozunk, akik mindketten az emberi élet kulturális vonatkozásainak egyik kiinduló pontjává, alapjává a vásárt, a piacot tették meg/' Érdekesen vetődött fel a vásárok és piacok szerepe a kulturális változások vizsgálatának területén. Különben ezzel a kérdéssel is több amerikai szociológus (antropológus) is foglalkozott, elsőnek Martindalet említhetjük.'

0 Ö általános megállapításokat tett, de Redtield már konkrétabban foglalkozott a vásárok és piacok életmód-változtató szerepével. A vándorárusok, vándorpékek tevékenységén keresztül a Yukatán-félszigetre vonatkozóan ismertette a kezdetleges körülmények között lebonyolított népi árucserének a kulturális változásban betöltött szerepét.'

11 Korábbról ugyanez olvasható német feldolgozásokban is. 1924-ben Schmidt és Koppers a népek és kultúrák viszonyában körvonalazták a piacoknak és a vásároknak a közvetlen árucserén túli jelentőségét." Az orosz művelődéstörténeti irodalom a falusi lakosság életmódjával kapcsolatosan tért ki a vásárok és piacok hatásainak vizsgálatára. Djakonov a középkori moszkvai államra vonatkozóan tett érdekes megállapításokat. "

s Veszelovszkij pedig a „szelő" és a „derevnja" XIV-XVI. századi vizsgálatával kapcsolatosan hangsúlyozta a vásárok és piacok jelentőségét.''

1 Természetesen az orosz kereskedelem történetének kutatása során központi helyet foglalt el az ^rosz vásárok és piacok történetének bemutatása. A sok idevonatkozó feldolgozás közül Kosztomaroe munkáját említhetjük, aki különösen sok művelődéstörténeti vonatkozás felderítésével és ismertetésével mutatta be a moszkvai állam XVI-XVII. századi kereskedelmét.

11

" Ugyanez mondható el más népek történetéről, népéletéről, illetőleg történeti-gazdasági és művelődéstörténeti kutatásairól is. Szinte valamennyi nép történetének, gazdasági fejlődésének és különösen művelődéstörténetének kutatói hangsúlyozták a vásárok-piacok és a népélet szoros összefüggését, a népi áru52 G. M. Travelyan: Illustrated English Social History. (London, 1951.) és English Social History. (London, 1946.) 53 Lewis Mumiord: The City in History. Its origins, Its Transformations and It's Prospects. (New York, 1961.) 54 H. L. Shaphiro: Man, Culture and Society (New York, 1960.) és Ph. Bagby

.- Culture and history (Los Angeles, 1963.). 55 Jon Martindale

: Social Life and Cultural Change. (Princeton, 1962.) 56 Robert Redfield: A village that chose Progress. (Chicago & London év n. [1964]) 46-47. 57 Schmidt W.-Koppers W.

: Völker und Kulturen. Erster Teil: Gesellschaft und Wirtschaft des Völker. (Regensburg, 1924.) 58 M. A. Djakonov

: Ocserki iz isztorii szelszkovo naszelenija v Moszkovszkom goszudarsztve. (Peterszburg, 1898.) 59 Sz. B. Veszelovszkij: Szelo i derevnja v szevero-vosztocsnoj Ruszi XIV-XVI. vv. (Moszkva-Leningrád, 1936.) 60 N. I. Kosztomaros

: Ocserk torgovli Moszkovszovo goszudarsztva v XVI i XVII. Sztaletii (Petrograd, 1906.) 288