A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Dankó Imre: A vásárkutatás néprajzi jelentősége

tesen fontosságuknak és az említett érdeklődésnek megfelelő helyet kaptak a vásárok és piacok a nagy összefoglaló munkákban is. Lewicki monográfiáját említhetjük elsősorban.

28 Mellette számtalan helyi vagy táji monográfia mélyíti el a kérdést. Ugyanakkor ő foglalkozott a XIV-XIX. századi lembergi piacokkal. Kutrzebe a középkori Krakkó kereskedelmét dolgozta fel,

30 Anna Kovalska-Lewicka pedig a Podhala kereskedelmével foglalkozott.

31 A kimondottan néprajzi kutatáson kívül egyet emelünk csak ki Zbigniev Bialy alapvető dolgozatát.

32 Bíaly mindenekelőtt meghatározza a vásárt, különbséget tesz vásár és piac között. Behatóan elemezte a vásárkörzet fogalmát, felvázolta a vásárokpiacok alakította életmódok legnevezetesebbjeit; köztük a kupec alakját. A magyar néprajztudományban is találunk néhány érdekes kezdeményezést, azonban folytatásuk nem volt. így például Gönyey Sándor egy tenyészállatvásár néprajzi tanulságaira hívta fel a figyelmet.

33 Egy érdekes tervről is beszámolhatunk. Gelléri Mór az Országos Gazdasági Egyesülettel Budapesten „Országos Néprajzi Vásárt" kívánt annak idején rendezni.

34 Ez a vásár afféle néprajzi népszínmúvészeti bemutató vásár lett volna. Azonban nem valósult meg és így nem tudhatjuk, hogy egy néprajzi kiállításon túlmenően mit is jelentett volna a néprajztudomány és ezen belül a vásárok-piacok néprajzi érdekű kutatása szempontjából. Ortutay Gyula a vásárokat egyenesen az ünnepek közé sorozta, annak a vélekedésnek adva hangot, amelyik a vásárok kialakulását egy-egy városhoz vagy vallási (kultikus) centrumhoz kötötte.

35 Gunda Béla kiterjedt munkássága különösen a népi műveltség összetevőinek vizsgálata közben utalt a népi árucsere jelentőségére, hangsúlyozva a vándorlások, a vándor alakok, a vándorkereskedők szerepét.

36 Gunda igen helyesen a népi kultúra átalakulásának, illetve a kulturális hatások érvényesülésében, az átadás, az átvétel, a hagyományozás, a változás alapvető mozzanataiban mutatott rá a vásárok és piacok, illetőleg a népi árucsere fontos szerepére.

37 El kell mondanunk, hogy a Magyar Néprajzi Atlasz előkészítő munkálatai során sem kapott megfelelő, fontosságához méltó helyet a vásárok-piacok, illetőleg a vásárkörzetek hatásának kutatása. Barabás Jenő csak mellesleg jegyzi meg, hogy a vásárcentrumok kartográfiailag is értékelhetők.

38 Pedig nagyon is érdekes és bizonyára 28 S. Lewicki: História handlu w Polsce. (Warszawa, 1920.) 29 S. Lewicki: Targi Iwowskie XIV-XIX. wieku. (Lwow, 1924.) 30 S. Kutrzebe: Handel Krakowa in wieckack srednich. (Krakow, 1902.) 31 Anna Kowalska-Lewicka: Handel wiejski na Podhala u deugiej polowie XIX. i. w poczatkach XX. wieku. Kwartelnik Historii Kultury Materialnej R. 5. 1957. nr. 2. 308. 32 Zbigniew Bialy: Ekonomicza i kultorowa róla tarhow i jarmarkow w Malopolsce Poludniowej w XIX. i. XX. wieku. Etnográfia Polska T. XII. 1968. 29-66. Klny. is. 33 Gönyey Sándor: A tenyészállatvásár néprajzi tanulságai. Néprajzi Értesítő. XXXI. (1939.) 74-75. 34 Országos Néprajzi vásár. Ethnographia XIV. (1913.) 406-407. 35 Ortutay Gyula: Kis magyar néprajz. 3. kiadás. (Budapest, 1958.) 115. 36 Gunda Béla: A magyar népi műveltség kelet-európai helyzete. In: Néprajzi tanulmányok I. (Budapest, 1949.) 15. - Vö.: Uő.: Ethnographische Beziehungen des russischen Wortes ,,Vengec" (Wanderer, hausierebder Händler") Acta Ethnographica 1953. 421435., Ethnographia 1954. 76-87. és Wandering Healers, Medicine Hawkers in Slovakia and Transylvania. Southwestern Journal of Anthropology 1949. 147-150.; Banker Benedek: Házalók népünk szolgálatában a XIX. század második felében. Ethnographia 1948. 110-177. 37 Gunda Béla: The Investigation of the Culture of Different Generations in Ethology and Folklore. Midwest Folklore 1951. 2. 85-90. 38 Barabás Jenő: Kartográfiai módszer a néprajzban. (Budapest, 1963.) 167. 285