A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Dankó Imre: A vásárkutatás néprajzi jelentősége

sok esetben lehetséges is az egyes vasárközpontok áruínak útját és az elterjedéssel kapcsolatos bizonyos kultúrjelenségek meglétét vagy hiányát, esetleg módosulását térképre vinni. Ez a gondolat különben nem új keletű, már 1842ben felmerült, amikor is kolozsvári Mentor Erdélyi Könyvben Nagy Ferenc arról értekezett, hogy az egyes vásáros helyeknek megvannak a maguk jellemző árucikkei."' Ebben az időben, amikor a gazdasági élet kapitalisztikus fejlődése nálunk is megindult és ezzel kapcsolatosan vásáraink hanyatlásának a képe előrevetítődött, többen jó leírások mellett a vásárok társadalmi, népéletbeli jelentőségéről is megemlékeztek. Az ezekben az írásokban közreadott észrevételek sokasága néprajzi érdekű és nagyban hozzájárulhat a vásárok és piacok életmód-alakító, a népéletben változásokat előidéző szerepének tisztázásához/'

0 Egyébként a vásárok és piacok kérdéseinek kutatása nálunk is átcsúszott a történettudomány körébe. A történettudomány korán rádöbbent arra, hogy a gazdasági és társadalmi élet, a politikai rendeződés sok mozzanata, a kulturális élet számtalan vonatkozása összefüggésben áll a vásárokkal és a piacokkal, illetőleg az árucserével, a kereskedelemmel. Mielőtt azonban a magyar történettudomány vásár- és piac kutatásának felvázolásához fognánk, ajánlatos külföldi példákra hivatkozni. A gazdasági fejlődés és a társadalmi haladás magas fokára oly korán eljutott angol viszonyokkal kell kezdenünk. A korai gazdasági és társadalmi fejlődésnek megfelelően korán jelentkeztek a kutatások és feldolgozások is. Ezek útleírásokkal, Anglia tájainak ismertetésével kezdődtek, megragadva az angol életre jellemző mozzanatokat, mint például a vásárokat és a piacokat is. A sok közül csak néhányat említünk. William Camden már 1586-ban felhívta a figyelmet az angliai vásárokra s különösképpen kiemelte a bedfordschirei gabonavásárt.''

1 Hasonlóképpen az angol népélettel foglalkozó egyik korai szerző, John Norden is, aki 1593-ban jelentőségüknek megfelelően írt az angliai vásárokról. Különösen behatóan foglalkozott a már akkor hatalmas város, London élelmiszer-ellátásával. Ezt hetente kétszer, sőt háromszor tartott piacok biztosították/'- De nemcsak nyugaton volt ez így, hanem kelet országaiban, népei között is. Grekov, az orosz parasztság történetének nagy kutatója, monográfiája több részében hangsúlyozta a vásárokpiacok jelentőségét az orosz parasztság életmódjának alakulásában/'

1 Több vásárfajtát sorolt föl és a vásárokat-piacokat az orosz feudális berendezkedés egyik alapvető intézményeként értékelte. Hasonlóan vélekedtek a német történészek is, például Abel Wilhelm/

1

'

1 39 Nagy Ferenc: Vásárlajstrom a vásáros helyeken jellemző áruczikkek szempontjából. Mentor Erdélyi Népkönyv. (Kolozsvár, 1842.) Vö.: Rickl Antal: A debreceni nemes vásáros társaság története. (Debrecen, 1930.) 40 Vö.: Eiset után: Vázlatok Magyarországból. A vásárok hazánkban. A vontató. Rajzolatok, 1836. I. 40-41. sz., - Galgóczi Károly: Az országos vásárok és azok rendezése. Pesti Napló, 1856. április 17-19. számok. Vásáraink jelentősége hajdan és most. Magyar Kereskedők Lapja. 1884. 2. sz. - Marcsa Imre: Országos vásáraink. Nagyváradi Hírlap. I. (1890.) 230. sz. (nov. 26.) - Diczig Alajos: A vásárok és a vásározás. (Debrecen, 1933.) - Uő.: A vásárok és a vásározás. Vásárügyi útmutató с 1933-ban megjelent könyv 1. számú pótfüzete. (Debrecen, 1940.) 41 William Camden-. Britannia. (London, 1586.) Idézi: Kulin Katalin: Utazás a régi Angliában. (Budapest, 1964.) 69. 42 John Norden: Speculum Britannise. (London, 1593.) Idézi: Kulin i. m. 79. 43 B. D. Grekov i. m. I. 562., II. 15., 16., 19., 21. és 99. 44 Abel Wilhelm.: Geschichte der deutschen Landwirtschaft vom frühen Mittelalter bis zum 19. Jahrhundert. (Stuttgart, 1962.) 286