A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Varga Gyula: A derecskei hagyma- és zöldségtermesztés

jövőre is, maga mán érti a dógát!" Ha pedig a régi gazda nagyon szabódik, hogy nagyon sok a dolga, betegeskedik stb., akkor rendszerint önként jelentkezik valaki: „hát akkor elvállalom én, ha megbíznak bennem!" Ezzel a választás be is fejeződik. Olyan kicsik ezek a gazdaságok, hogy több tisztségviselőre nincs is szükség. Ezután eldöntik, kiadják-e a kertet téli legelőül? Ha igen, a juhász azonnal ki is fizeti a bért s ezen bort, ha telik birkát vesznek s azt a helyszínen vasüstben meg is főzik s mellette a késő esti órákig elborozgatnak. Természetesen, a közös nótázások, táncok és játékok elmaradhatatlan velejárói az ilyen összejöveteleknek. A torzsalén. csak férfiak vesznek részt s az egésznek van valamilyen játékos, dramatikus játékokra emlékeztető humora. Inkább csak meg játszák a testületet, hiszen intézkedési jogkörük oly szűk, hogy felesleges is lenne a komoly szervezet. Tiszteletdíjat a gazda sem kap, megbízatása nem jár semmiféle előnnyel, inkább a közösség iránti szolidaritásból vállalja azokat a feladatokat, amelyekkel ez a tisztség mégiscsak jár. így egész éven át ő ügyel fel a kert rendjére. Ellenőrzi a csősz tevékenységét, feljegyzi a rendbontókat s a hatóságok előtt képviseli a gazdaság érdekeit. E kis gazdaságok működése tehát részben a szőlővidékek hegyközségi szervezeteire, részben az állat legeltető gazdaságokra emlékeztet. (L. gazdasági evés). Mindezek ellenére e kis közösségek halvány és távoli reliktumai az egykori faluközösségi életnek. Sok jellemző formai elemét megőrizte annak, ezért mélyebb tanulmányozásuk feltétlenül haszonnal járna. A hagyma- és zöldségkultúra azonban végülis igen fontos tényező volt a falu életében. Az emberek megtanulták általa az árutermelést; mindig pénz forgott a kezükön, vándorlásaik során sokat láttak és tapasztaltak. Ez az oka annak, hogy Derecske az átlagos környező községeknél hamarabb elindult a polgárosodás útján."

8 höherer Andor 1907-ben megvizsgálta három 6-10 holdas kisgazda évi bevételi forrásait s azt tapasztalta, hogy a hagyma és a zöldség jelentős évi bevételt biztosított. A nem egészen 7 holdas Száraz Gábor 400 négyszögöl veteményes földjéről 95 koronát árult, ami a kor árviszonyait számítva kb. egy hold búzát termő föld jövedelmének felelt meg. A 12 holdas Gombos Péter 1200 négyszögölön termesztett kerti növényeket s ebből 214 koronát árult, amely több mint 2 hold búzatermésnek felel meg. A 10 holdas Tóth Sándor viszont 1300 négyszögölről nem kevesebb, mint 540 koronát árult, amely több mint 4 hold búzaterméssel vetekszik, holott ebben az összegben nincs benne, amit a nyári zöldhagymából, a dughagymából és a különböző magvakból árult, melyet Löherer az említett Tóth Sándornál újabb 200 koronára becsül.

2

" Adatközlőim elbeszéléséből nehéz a konkrét bevételeket kihámozni, mert ezeket nem jegyezték fel. Annyi azonban bizonyos, hogy egy olyan bevételi forrásról van szó, amely a normális gazdasági bevételeken túl mint plusz szerepelt s ez megkönnyítette a családok megélhetését. Különösen nagy haszon volt a sokgyerekes családoknál, mert a gyerekek számának megfelelően vállaltak feles művelési területeket is. Ezért mondták a derecskéi emberről, hogy „pénzzel kél, pénzre fekszik", azaz sohase fogy ki a pénz a házától. A hagyományos hagyma- és zöldségtermelés Derecskén az 1950-es években szűnt meg, illetve csak a konyhakertekre szorult vissza. Ennek oka az, hogy a hagyományos termesztés a nagyüzemi keretek között már nem lenne 28 Jellemző, hogy már az 1930-as években „Polgári Kaszinó" működött a faluban, melyet a jobbmódú gazdák is látogattak. 29 Löherer Andor, 1908. 29, 71, 73. 276