A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Varga Gyula: A derecskei hagyma- és zöldségtermesztés

család kb. 300 négyszögöl feles hagymát, s kb. ugyanennyi zöldség feles művelését volt képes elvégezni. Nagyobb gazdák és családtagjaik nem gyomláltak zöldséget, hanem minden esetben felesbe adták. Müveléstechnika A kerti és a szántóföldi zöldségtermesztés technikája teljesen megegyezett; mindegyik rendkívül kezdetleges, archaikus rendszert őrzött meg. Az is jellemző, hogy a hagyma és zöldségfélék termesztési technikája is azonos volt, csupán a faj természetes követelményeit vették figyelembe. A műveléstechnika általános jellemzői a következők voltak: 1. A föld ekés művelése. Mind a kerteket, mind a szántóföldi veteményes földeket teljesen azonosan szántották, boronálták, mint a többi kapás tavaszi vetések alá, csupán a termőföld megválasztásával kedveztek némileg a zöldségféléknek, amennyiben kövérebb, jobb minőségű, porhanyósabb talajokat választottak számukra. Természetes, hogy a trágyázás első megjelenése után - a XIX. század első fele - elsősorban ezeket trágyázták, s az is kétségtelen, hogy a talaj porhanyítására nagyobb gondot fordítottak.

l

' Bár több adatközlő megjegyezte, hogy különösen a zöldségfélék a túlságosan trágyázott földet sem kedvelték, mert az ilyen földben nevelkedett zöldségek nem álltak el, gyakran megpudvásodtak (a belsejük üregessé vált). 1. kép. Kézi vetőgép. Derecske. 1970. 25 höherer 1908-ban még azt írja, hogy a trágyát az udvarokon tüzelőnek téglába verik. Trágyából készült a kertek kerítése is. höherer, 1908. 62. 264