A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Papp József: A kender szerepe Tiszacsege társadalmi életében

kéményben bekormozták a kezüket. Visszajövet az új fiú arcát sorba megcirógatták, közben szépeket mondtak neki. A bekormozott arcú fiún aztán jót mulattak. - A bundázáskor az új fiúnak bundát terítettek a fejére. Miközben az egyik leány az ölébe szorítva fogta a fiú fejét, a többiek vizesen összesodort törülközővel jó nagyokat vágtak az ülepére. Kitoló játékok: A hajmeghúzás a kitoló játékok igen drasztikus formája. Ritkábban és a nem kívánatos jövevénynél alkalmazták. A játékot nem ismerő fiúval fogadtak, hogy az ajtón kívülről meghúzzák a haját. Ha az illető kételkedett ebben, akkor az ajtó mellé állították és a közben titokban kiosont egyik fiú, az ajtót hirtelen kinyitva a hitetlenkedőt jól fejbe csapta. Az ajtóval fejbevert fiúnak sokszor elment a kedve attól, hogy továbbra is ott maradjon a fonóban. Kitoló játék volt még a kisodrás és a csizmábakiabálás. Ugyancsak a hívatlan vendéget távolították el a közismert kisodrással, amely úgy történt, hogy az egyik lány az orsón levő fonal végét a fiú kezébe nyomta, hogy vigye csak, mérjék meg, milyen hosszú fonalat font ma este. A gyanútlan fiú amikor kívül került már az ajtón, a fonalat elszakították és becsukták az ajtót és utána kiáltottak a fiúnak, hogy „mostmár maradj kint." A csizmába kiabálással is a véletlenül betévedt fiúkat csalták kívülre. Ez úgy történt, hogy valaki titokban a csizma szárába kiabálta a fiú nevét és azt, hogy „gyere ki". Ez úgy hangzott, mintha az ajtón kívülről szólították volna az illetőt. A becsapott fiúk szégyenletükben már nemigen tértek vissza. Erőfitogtató-játékok: A férfiasság erőpróbája volt a karóbatörés. Ennek a lényege az volt, hogy a guggoló fiú a térdét a kezével átkulcsolta, majd csuklóját összekötötték és a térde alatt egy botot dugtak át a keze és a térde között. Aki ilyen helyzetében odébb tudott lépni az a leányok csókjaira tarthatott számot. A bothúzás is a fiúk erőpróbája volt. Két fiú leült egymással szemben és egy botot megfogva próbálta egyik a másikat ülőhelyzetébél felhúzni. Amelyik győzött, annak is a lányok csókja járt. A kenyérsütés is a fiúk játéka volt. Ilyenkor a fiúk a földön ülve egymás derekát átfogták és az őrléstől kezdve a kenyérsütés minden folyamatát eljátszották. Két fiú játszotta a molnár, majd a pék szerepét. Az őrlésnél egymás hátát dörzsölték és csiklandozták. A megőrölt lisztet pitlizték, azaz szitálták, amikoris ütemesen előre és hátra hajlongottak az ülő fiúk. Amikor a dagasztás következett, jó erősen meggyúrták a pékek a „kenyereket". A játék csattanója a kenyerek kiszakítása volt. Ekkor a két pék kezénél fogva erőteljesen húzta a kenyeret, azaz az ülő fiút. Akit a hátamegett levő társa hirtelen elengedett, azt a lányok ölébe csapták, vagy pedig „kivágták az ajtón kívülre". Csókolózásra késztető játékok: A fonóban csak játékból csókolóztak. Számos furfangot, játékot találtak ki arra, hogy a csókolózás gyakran ismétlődjék. E vonatkozásban közismert az orsóíogás. Ha a lány szándékosan vagy véletlenül leejti az orsóját, az azt felvevő fiúnak csók jár. Annak a leánynak az orsóját, aki nem váltotta ki, a fiú kitolásból magával vitte és a rajta levő fonalat letekerte, fák köré csavarta, kerítésekre felaggatta. Ugyancsak ismert a húzd meg, ereszd meg játék, amikor a fiúk egy kendő szélét fogva a húzd meg szóra elengedik, az ereszd meg szóra pedig meghúzzák a kendőt. Aki az ellenkezőjét csinálja, annak zálogot kell adnia. A zálog kiváltásánál a lányokat is bevonják a játékba, ők mondják meg, hogy mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a zálogos kezében van. A fordulj kisszék játék esetében a bíró elkiáltotta magát, hogy: fordulj kisszék! Mire a fiúk kórusban felelték: nem fordulok. Ha közben a leány az előtte ülő legénynek csókot adott, akkor természetesen megfordult a 253