A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Történelem - Fogarassy László: A Horthy-hadsereg bevonulása a Tiszántúlra

major-Csordakút puszta-Váli víz vonalára vonják vissza. A magyar csapatok előnyomulhattak az új semleges zóna nyugati határáig, azaz NyergesújfaluPusztamarót - Héreg - Tatabánya - Szár - Vértesboglár - Fészekmajor - Ácsa - Pázmánd - Ferencmajor - Felsőbesenyőpuszta - Iváncs - Adony vonalig. Ez pedig Győr, Komárom (Szőny).. Veszprém és Székesfehérvár birtokát jelentette. E hadműveletekben részt vett 8 gyalogzászlóalj, 5 vadászszázad, 7 lovasszázad, 6 üteg, 1 árkászszázad, 5 páncélvonat, 1 repülőszázad, 1440 csendőr és 200 határőr. Sréter István ezredes az újonnan nyert területen megkezdte a karhatalom szervezését és a sorozást, hogy a győri és székesfehérvári ezredek felállítása után a Győrött veszteglő soproni ezred, valamint a Veszprémben és Fehérvárott álló zalai 48-as, illetve 20-as zászlóalj is Budapest felé indulhasson.

17 A románok egy hónapig tartották az új vonalat, majd november 12-én a budai hídfőbe vonultak vissza (Pomáz-Csobánka-Pilisvörösvár-Páty-Torbágy-Törökbálint-Érd). Jelentékeny részük 13-án a kőbányai alsó pályaudvaron készenlétben álló szerelvényekbe rakodott be, a legutolsó vonatjuk pedig következő napon hajnali fél négy órakor hagyta el a kőbányai pályaudvart. A Lehár-hadosztály november 13-án érte el a budai hídfővonal fent említett községeit és 14-én vonult be a fővárosba, egyúttal az ottani karhatalom is fegyverbe lépett. A bevonuló csapatok a következők voltak: vasi és zalai gyalogezredek (1/22., 11/83., 111/106., illetve 1/20., 11/48. és III/82. zászlóaljak), az Ostenburg különítmény, a szombathelyi tüzérosztály három ütege, kaposvári 1. és 3. üteg, Madary-, Jankovich és 4. vadászszázad, 1., 2., 5. és 10. sz. páncélvonat, az 1. huszárezred (4 lovas és 2 lovas géppuskás század), 1000 csendőr és határrendőr. November 15-én érkezett be a soproni ezred (1/13., 11/18. és 111/76. zászlóalj) és a kaposvári zászlóalj. A Lehár-hadosztályparancsnokság és Bugsch-dandárparancsnokság már az első napon, Horthy és a fővezérség törzse pedig november 16-án vonult be. Lehár csapataival egyidőben jött fel a Dunán az antant flottilla 20 egységgel Troubridge admirális parancsnoksága alatt, amely Faddról a szegedi ezred II. zászlóalját is szállította.

18 Mind az októberi, mind pedig a budapesti hadművelet részletei az irodalomból ismeretesek és mivel a tiszántúli bevonulás története szempontjából aprólékos leírásuk nem szükséges, ezért ettől eltekintünk. A Duna-Tisza köze megszállásának a leírására még nem került sor, ezért érdemes a helyzetjelentések ide vonatkozó (illetve fennmaradt) részeit közzétenni: 1919. november 15-i helyzetjelentés szerint a 24. román dandár elindult Vecsesről Tiszántúlra. Zagyvapálfalváról és Kisterenyéről már 13-án elvonultak a románok, a 9. román lovasezred 14-én Hatvanról Gyöngyösre menetelt.

10 Helyzet november 17-én: 10. rosiori ezred Ongáról eltávozott Miskolcra, az ottani karhatalom átvette a szolgálatot. Az 1. huszárezred egy százada e napon Vecsésre és Gödöllőre tolatott előre, a soproni gyalogezred 18-án Hatvanba helyeztetik, mint a fővezérség tartaléka.

20 Helyzet november 18-án: 17-én Nagykátán a 2. román gyaloghadosztály és az 5. tüzérezred vonult át, ezeknek katonái útközben kisebb nagyobb rablásokat követtek el. Az 5. román lovasezred 16-án elhagyta Egert, 17-én a romá17 Pilch i. m. 238. Ugyanott a hadműveletek részletes leírása. 18 HIL VKF 2206/hdm 1919. nov. 13-ról 19 Uo. 2245/Ia. A helyzetjelentés említi még, hogy Komárom vármegyei katonai parancsnokság értesítése szerint több tót katona (eredetiben így) átszökött és felvételét kérte a nemzeti hadseregbe. 20 Uo. 2274/Ia. 15 Déri Múzeum évkönyve 225