A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973 (Debrecen, 1975)

Történelem - Fogarassy László: A Horthy-hadsereg bevonulása a Tiszántúlra

nok kiürítették Hatvant, Füzesabonyt, Gyöngyöst, a Miskolcról kivonult román lovasság Szerencsre ért. A kiürített területen általában rend és nyugalom van. November 18-án az 1. huszárezred egy-egy százada Pilisre és Ócsára, illetve Gyónra, egy százada Hatvanba irányíttatott, a huszárezred zöme és a lovagló üteg Vecsésen van.

21 Helyzet november 19-én: A tápiósápi internálótábort rendben átvették a románoktól november 17-én. Ugyanezen a napon a románok kiürítették Nagykőröst, Kecskemét irányába távozva. Kecskemétet 19-én ürítették ki. 10. rosiori ezred Szerencsről Tokajra ment vissza. Soproni gyalogezred, egy huszárszázad, egy ágyúsüteg nov. 18-án és 19-én Hatvanba érkezett, egy huszárszázad Gyónt érte el.

22 Helyzet november 20-án: Román utóvéd (egy vadász- és egy tüzérezred) e napon Ceglédet Abony irányában elhagyta. November 19-én egy román hadosztály négy ezreddel és egy lovasosztállyal, valamint egy nehéz tarackos ezreddel Szolnok felé menetelt. A magyar csapatokat a lakosság mindenütt lelkesen fogadta.

25 Helyzet november 21-én: Jászberényen és Szolnokon át vonuló román hadosztály csapatai a városokban és falvakban rabolnak és fosztogatnak. Panaszok tárgyában a román parancsnok azt nyilatkozta, hogy nem áll módjában a visszaéléseket megakadályozni. A magyar csapatok elérték Kecskemétet. A lakosságnál a kormányválság híre nyugtalanságot okoz, a megszállott terület türelmetlenül várja a felszabadulást.

2

' Külön figyelmet érdemel a kecskeméti állomásparancsnokság jelentése. Bevezetőül közli, hogy november 18-án a fogolytábort rendben átvették a románoktól, mire azok incidens nélkül elvonultak. Héjjas Iván tart. repülő főhadnagy a román megszállás alatt karhatalmat szervezett a csekély létszámú csendőrség támogatására, mivel pedig a román parancsnokság csak a csendőrség fegyveres működését engedélyezte, az így alakult karhatalom ,,Héjjas-féle csendőrkülönítmény" néven szerepelt és működött. Nagyrészt üldözött és büntetett ellenforradalmárok voltak, akiket nem a rendfenntartás, hanem a bosszúállás szándéka vezetett a különítmény táborába. Héjjas a román csapatok eltávozása és a „nemzeti csapatok" bevonulása közti interregnum idején önkényesen átvette a városparancsnokságot, kész helyzet elé állítva a kormánybiztosfőispánt. Noevmber 9-én éjjel és 21-én hajnalban a törvényszéki fogházból a fogházőrség és tízfőnyi rendőrcsapat lefegyverzése után 36 kommunista foglyot elhurcoltak és kivégeztek, azonkívül magánlakásokból is elhurcoltak embereket, akik szintén hasonló sorsra jutottak. Ez a különítménynek teljesen önkényes aciója volt, nem is mutattak fel semmilyen iratot sem, amely őket erre feljogosította volna.

25 November 22-én a szolnoki vasúti hidat mint semleges területet átadták a magyar hatóságoknak. Az átadási jegyzőkönyvet Berthon francia alezredes előtt Dimitrescu ezredes, illetve Horváth százados írták alá. Űgyszintén átadták a szolnoki közúti, valamint a csongrádi hidat is.

26 E napi helyzetjelentés említi, hogy Salgótarjánban levő tolnai ezred III. zászlóalj legénységének fel21 Uo. 2281/Ia. 22 Uo. 2300/Ia. 23 Uo. 2319/Ia. 24 Uo. 2324/Ia. 25 Uo. 2/2321. 26 Uo. 2356/Ia. 226