A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Ditróiné Sallay Katalin: Művelődéspolitika és múzeumok

munka alapjai általában kevésbé ismeretesek és ennek megítélése különböző, sőt gyakran ellentétes szemlélet alapján történik. A múzeum fogalmáról maguk a múzeumi szakemberek sem beszélnek mindig egy nyelven ... A közönség, a közművelődési apparátus nagyobb része, az intézményeket fenntartó tanácsi szervek legtöbbször minden olyan épületet, helyiséget múzeumnak neveznek, amelyben valamiféle emlékanyag van együtt. A múzeum alatt tehát elsősorban kiállítást értenek, és nem gondolnak a múzeumi munka alapját adó tudományos gyűjteményre. Itt csomósodik a múzeumi szakterület egyik legfontosabb problémája." Ennek a tanácskozásnak kapcsán került előtérbe az a gondolat, hogy a megyei múzeumok alapvető feladata a megye történeti, természettudományi felkutatása és mindazoknak az értékeknek a begyűjtése, amely az adott területen előkerül. Specializálódásra nincs lehetőség, mert ez a rendelkezésre álló anyagiakat szétforgácsolja, mivel a gyűjteménygyarapításra egyébként is a jelenlegi anyagi támogatás, és a minimumnak számító összegek szinte csak a látszattevékenységre elegendők, különösen a régészeti ásatások esetében. A múzeumok tudományos jellegének erősítése egyaránt fontos a szaktudománynak, és a múzeumokat fenntartó szerveknek., s a múzeumok szerkezeti felépítése is ezt a célt kell szolgálja. A tudományos és közművelődési funkció nem ellentétes egymással, csak arányaiban hibás. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a múzeumok megkapják a szocialista társadalomban az őket megillető helyüket, a tudományos rangjukat, és anyagi megbecsülésüket is. A múzeumok népművelési vonalon megnyilvánuló tevékenysége az egyéb kulturális intézményekével egyenrangú. Említésük általában „speciális népművelő tevékenységgel felruházott tudományos intézet" formájában történik. „A párt művelődéspolitikájának következetes és minden területen való érvényesítése nélkülözhetetlen a szocializmus építésében soron következő feladatok eredményes megoldásához" - állapította meg a Központi Bizottság beszámolója a X. kongresszuson. (Jegyzőkönyv. 125.) A múzeumok tudományos jellege csak az utóbbi 10 évben kezd kirajzolódni. A párt művelődéspolitikai célkitűzéseinek csak e kettősség, a közművelődési és tudományos vonal megközelítőleg egyforma arányában tud megfelelni, mivel a múzeumok népművelő munkája csak akkor teljes értékű, ha megfelelő tudományos alapokra épül. Fentebb már szóltunk arról, hogy a kulturális politika szélesebb területű, mint ahogy azt sokan értelmezik, mert a színház, zene, képzőművészet, irodalom mellett magába foglalja a tudományokat, az oktatásügyet, a közművelődést is. Ebben a széles értelemben felfogott kulturális élet párt- és állami irányításának általános elveit az MSZMP átfogóan első alkalommal a „Művelődéspolitikai Irányelvekben" összegezte 1958-ban. Azóta kulturális politikánk ezeknek az elveknek jegyében alakult, és további elméleti dokumentumokkal fejlődött. (A VII., VIII., IX. és X. kongresszusok, az Ideológiai Irányelvek, a Politikai Akadémia e témában megtartott előadásai, a Kulturális Elméleti Munkaközösség anyagai, a Tudománypolitikai Irányelvek, Országos Agitációs és Propaganda tanácskozások jegyzőkönyvei.) A művészeti szövetségek és a kulturális alkotóműhelyek állami irányítása a Művelődésügyi Minisztérium illetékes főosztályainak és osztályainak (Múzeumi Főosztály, Irodalmi, Képző- és Iparművészeti, Filmművészeti, Színházi, Zenei Osztály valamint a Kiadói Főigazgatóság) jog- és feladatköre. Az irányítás mellett különböző szinteken véleményező, tanácsadó szervek, kollektívák működnek. (A Központi Bizottság Kultúrpolitikai Munkaközössé626