A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Ditróiné Sallay Katalin: Művelődéspolitika és múzeumok

Ditróiné Sallay Katalin Művelődéspolitika és a múzeumok A szocialista ember formálása szocialista forradalmunk egyik legfontosabb kérdése, és a kulturális forradalom központi feladata,- ez a kulturális munkánk legfőbb tartalma, s egyben az új társadalom felépítésének egyik legfontosabb követelménye. Ebben a munkában meghatározott, és nem elhanyagolható szerep hárul a múzeumokra is. A demokratikus társadalom feladata volt eljuttatni az európai és a magyar kultúra legjobb értékeit a tömegekhez. A kiindulás a művelődéspolitika hagyományos hármasságából történt: könyvtár, múzeum, színház. A kultúra demokratizálási folyamatának ez a hagyományos alapja az utóbbi évtizedekben szűknek bizonyult, mert a művelődéshez nemcsak a művészet, irodalom, színház, mozi, múzeum stb. tartozik, hanem ugyanolyan értékben a kultúra fogalmához soroljuk a társadalomtudomány, a természet- és múszakitudományok és a technika területeit is. Hiszen a kultúra társadalomátalakító szerepéről csak ennek ismeretében lehet beszélni. Marx alapnak nevezte a gazdasági, társadalmi viszonyokat, a termelési viszonyokat. Erre emelkedik a felépítmény, amelyhez az ideológia, jog, erkölcs, tudomány, művelődés tartozik. Az alap és felépítmény között szoros a kölcsönhatás. A társadalmi rendszerváltozásnál az alapnak kell megváltoznia, mely maga után vonja a felépítmény változását. Az alap egyik napról a másikra megváltozhat; a felépítmény követi ezt a változást, de sokkal lassabban. A kultúra szerkezeti sajátosságaihoz tartozik, hogy egyrészt a társadalmi tudatformák, másrészt a megvalósult alkotások összessége, a kettő - nincs szinkronban: késések, lemaradások, vagy egyes területeken éppen előreszaladások vannak. A kultúrában mindig együtt kell lenni a kontinuitásnak és a diszkontinuitásnak, vagyis a hagyománynak és újításnak, a megszakítottságnak és folyamatosságnak. A társadalmi rendszerváltozást nem követi azonnal a tudományos-technikai forradalom sem, mert kezdetben az alap megszilárdítása mindig fontcsabb a felépítmény megszilárdításánál. (A felépítményen belül sem egyenletes a fejlődés.) Az új gazdasági mechanizmus körülményei egyre sürgetőbben vetik fel a korszerű műveltség igényét az élet különböző területein. Ehhez a valóban értékes művészet, műalkotások,, műkincsek propagálására is szükség van, hogy a széles tömegek ízlését, művészi ítélőképességét a helyes irányban és ütemben fejlesszük. Mintegy programot adott Kádár elvtárs a IX. kongresszusi beszédében is: „A szocialista tudat, a közéleti felelősség, a közgondolkodás fejlesztése, elmélyítése - és ebben a kultúrának döntő szerepe van - a népi állam számára 617