A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Héthy Zoltán: A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927–1949

ceniek jó példáját tartották szem előtt, amikor megszervezték a múzeumbaráti egyesületüket. Az utolsó választmányi ülés és közgyűlés 1944. május 24-én zajlott le. Mivel az 1941-es tisztújító közgyűlés óta három év telt el, ismételten tisztújításra került sor. Lényegesebb változás az eddigiekhez képest az lett, hogy a második társelnöki tisztre Nagybákay Antal nagykereskedőt kérték föl. Ismételten emelték a választmányi tagok számát: 31-ről 45-re. Ezt az intézkedést a 368ra duzzadó taglétszám tette szükségessé. A Kör elnöke indítványozta, hogy a múzeum vezetősége tegyen lépéseket a zsidó tulajdonban volt, lefoglalt műkincsek, muzeális tárgyak és könyvek egy részének megszerzésére. Az egyesület életében nem ez az első politikai jellegű megnyilvánulás. Minden egyesület - ha fönn akar maradni és érdemi működést akar kifejteni a mindenkori uralkodó politikai vezetést kénytelen támogatni, vagy legalábbis annak rendelkezéseit pontosan végrehajtani. így volt ez a Múzeumbaráti Kör esetében is. Már 1935-ben - a Revíziós Liga debreceni csoportjának írásbeli felszólítására - hódoló nyilatkozatot, pontosabban az előre megadott szövegű táviratok közül egy, a miniszterelnök revíziós politikáját támogató, helyeslő táviratot küld Gömbös Gyulának, aki azt meg is köszöni/

1

' /:> Táviratban „illett" köszönteni Horthy Miklóst, a kormányzót is, születésnapja és egyéb fontos „jubileuma" alkalmából. 1941-ben a m. kir. miniszterelnökség keretében megalakult a Nemzetpolitikai Szolgálat, ez a szélsőségesen nacionalista szerv, melynek célkitűzése volt: nemzetpolitikai nevelést adni a magyar társadalomnak. S mivel ezt a „nevelést" a társadalmi egyesületek bevonásával kívánta véghezvinni, a debreceni Múzeumbarátok Körének is részt kellett venni a tájékoztatás munkájában. Nemzeti összekötőnek a Körtől Sőregi János ügyvezető alelnököt jelölték ki, akinek egyre többször kellett megadnia észrevételeit az általános hangulatról, társadalmi jelenségekről, közállapotokról, közóhajokról. Ennek „fejében" a Nemzetpolitikai Szolgálat ellátta a Kört propaganda anyagokkal, s az „Országépítés" с lapjával.'

0 Az idő előrehaladtával egyre több „társadalmi mozgalom" felhívása jut el az egyesülethez. (Példaképp csak „A Magyar Kötelességteljesítés Mozgalma" felhívását említjük.") Szaporodnak az utasítások, a statisztikai kérdőívek, tudakozódó átiratok. Egyre többször és több helyről teszik kötelezővé a jegyzőkönyvek, évi jelentések másolatának beküldését, ami az ellenőrzés és felülvizsgálás fokozódását mutatja. A múzeum és a Baráti Kör csak köszönetét fejezheti ki Sőregi Jánosnak, aki faradságot nem kímélve igyekezett az utasítások betartására, hiszen csak egynek is a nem, vagy határidőn túli végrehajtása a Kör megszüntetését vonta volna maga után. A háborús években a helyi hatóságok is utasították az egyesületet, pl. erdélyi nyereménykötvények vásárlására, dohánygyűjtésre a keleti fronton harcoló katonák részére és pénzsegély folyósítására a bombakárosultak javára. 74 Felszólítás hódoló nyilatkozat küldésére Gömbös Gyula miniszterelnök számára. Uo. 18/1935. 75 Gömbös Gyula köszönőlevele. Uo. 19/1935. 76 Uo. 8/1941, 4/1942, 24/1943. 77 Uo. 8/1943. 592