A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Muzeológia - Héthy Zoltán: A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927–1949

A nehéz éveket a Kör megszüntetés nélkül átvészelte, azonban működésének folyamatosságát mégsem tudta biztosítani. Az utolsó közgyűlés hiába hagyta jóvá az új munkatervet, megvalósítására nem került sor. A háború folyamán megsemmisült az egyesület jelentős vagyona; régi elnöke Sesztina-Nagybákay Jenő, a nemeslelkű mecénás 1944 őszén tragikus körülmények között elhunyt; társelnöke Nagybákay Antal tiszségéről lemondott. A Kör tagjai szétszóródtak, s az ittlévőknek is súlyosabb megélhetési, létfenntartási gondjai voltak, semhogy egyesületi életet éljenek. 1945 nyarán a Kör átesett a kötelező igazoláson - mivel politikai tevékenységet nem fejtett ki, célkitűzései tisztán kulturálisak - működését engedélyezték. A tényleges működést azonban mégsem kezdték el, nem kezdhették el, mivel a Kör otthona: a Déri Múzeum bombatalálatok miatt megsérült, nem lehetett fűteni és újjáépítése folyt. Tehát nem lett volna hol találkozni, s ha lett volna is - mint előbb említettük: az embereket akkor más, fontosabb dolgok érdekelték. Többszöri jelentés, adatszolgáltatás és felvilágosítás után

/lS a Magyar Belügyminiszter 495. 954/1948. IV. 3. sz. leiratában a Kör működésének szünetelését - a Déri Múzeumnak a közönség előtti megnyitásáig - 1949. december 31-ig engedélyezte.

79 1950 januárjától, ha nagyon csendesen és lassan is, de ismételten megkezdte működését a Kör. Közeledve napjainkhoz, egyre erőteljesebb és hasznosabb tevékenységet fejtett és fejt ki ma is. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a Debreceni Múzeumbarátok Köre a megállapítást követő 22 évben kettős feladatát: a múzeum anyagi támogatását és a múzeumi eszme széles körű népszerűsítését sikerrel oldotta meg. A múzeumpártoló szervezet tevékenységének eredményességét a következő felsorolás bizonyítja: A Baráti Kör a múzeum gyűjteményeit 12 jelentős képpel (többségében debreceni festőművészek alkotásával), 8 értékes könyvvel és kézirattal, számos numizmatikai és természettudományi tárggyal gyarapította. A Kör jóvoltából lett a Déri Múzeum tulajdona a híres fancsikai régészeti aranylelet. Két kiállítást mutattak be, önálló kiadványsorozatot adtak közre, rendszeres anyagi támogatást nyújtottak a többi múzeumi kiadvány és múzeumi évkönyv kinyomtatásához. Különböző témákban 8 előadást tartottak, melyeket a Műgyűjtők Baráti Asztaltársasága összejövetelei keretében újabb 21 előadás követett. Elmondhatjuk tehát, hogy a Debreceni Múzeumbarátok Köre tevékenységével jelentős szerepet töltött be Debrecen két világháború közötti kulturális életében. 78 Uo. 3/1946, 4/1946, 1/1947. 79 Belügyminiszteri engedély a Kör működésének szünetelése ügyében. Uo. 2/1948. 38 Déri Múzeum évkönyve 593