A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Muzeológia - Héthy Zoltán: A Debreceni Múzeumbarátok Körének története 1927–1949
beszámolt az ősi érkeserűi lápvilágban tett kirándulásáról, ottani természettudományi megfigyeléseiről. Jól illett az előadás elé dr. Nagy Jenő kollégiumi tanár legújabb könyvének, az „Európa ragadozó madarai"-nak bemutatása. 68 A következő, 1944. januári összejövetelen Lükő Gábor múzeumőr „A tiszántúli temetők művészete" című előadásban ismertette a táj községeinek tipikus fej fáit. 69 Az idény ötödik, utolsó előadását Molnár József tartotta meg a rábaközi magyar nép életéről és művészetéről, eredeti fényképfelvételek és tárgyi anyag bemutatásával. 70 A német megszállás után a Múzeumbaráti Kör sem tudott több előadást tartani, hiszen az emberek érdeklődése messze elfordult a művelődéstől, s a megindult légitámadások miatt a csoportosulásokat is mindenki kerülte. Mielőtt azonban sort kerítenénk a Baráti Kör 1944-1948 közötti történetére, ugorjunk vissza az 1942-es év második feléhez, s nézzük meg, hogy akkor és azután a Műgyűjtők Baráti Asztaltársaságának összejövetelein kívül milyen más tevékenységet fejtett ki az egyesület. Először egy kényszerű, adminisztratív jellegű intézkedést kell említenünk. 1943. január 1-től az élet minden területén bekövetkezett drágulás miatt a Baráti Kör is fölemelte tagsági díját az 1938-ban megállapított 2 pengőről 3 pengőre.' 1 De a tagok még így is sokkal nagyobb értékű juttatásokban (múzeumi évkönyv 6-8 P., a három debreceni múzeum megtekintése 2,20 P., a közművelődési könyvtár használata 2 P., egyéb múzeumi kiadványok 2-3 P.) részesülnek. (Érdekes megjegyezni, hogy 1945. január 1-től ismét emelték a tagdíjat - akkor már 5 Pengőre.) 72 Persze sok olyan tagja is volt az egyesületnek, aki kezdettől fogva jóval felülfizette a hivatalos tagdíjat. Ezek közé tartozott a Kör elnöke: Sesztina-Nagybákay Jenő, aki évente száz pengőt és Déri György, aki évente húsz pengőt fizetett. A háborús évek alatt érthetően lecsökkent az az összeg, amit a Kör a múzeum gyarapítására fordíthatott. De még így is jelentős vásárlásokkal segítette az intézményt: a Hortobágyi Múzeum vadlibagyűjteménye számára megszereztek egy sebesült örvösludat, amely hazánk egyik legritkább átvonuló madarának számít. A Déri György Néprajzi Múzeumot Nógrád megyei tárgyakkal gyarapították (furulya, három csanak, juhászkampó). Baranyai Bélánétól előadása után vásároltak meg tizenkét középkori műemléket ábrázoló fényképet. A múzeumi könyvtár az egyesület jóvoltából Mátyás király budai könyvtárát bemutató kötettel gyarapodott. Ezekben az években is hozzájárultak a múzeum évkönyveinek 100-100 példányban történő utánnyomásához, hogy minden múzeumpártolónak jusson a tagilletmény fejében évkönyv. 180 pengőt fizettek az ötszáz példányban megjelent „Szabolcska Mihály életrajz és méltatás" című mű kinyomtatásáért. Hogy a Baráti Kör még ezekben a vészteljes években is kisugárzó és példamutató hatással van az ország más részein levő múzeumokra és személyekre, azt Storno Miksa soproni műgyűjtő levele bizonyítja, aki kéri az egyesületbe való felvételét, s közli: „azon leszek hogy ezen valóban hasznos szervezethez hasonló itt Sopronba is létesüljön."' 3 Valószínű, hogy a miskolciak is a debre68 A Múzeumbarátok Köre összejövetele. Uo. 1943. dec. 31. 69 A Múzeumbarátok Köre összejövetele. Uo. 1944. jan. 28. 70 A Múzeumbarátok Köre összejövetele. Uo. 1944. febr. 26. 71 Indítvány a tagdíj felemelésére. Irattár. 22/1942. 72 Az 1944. május 24-i tisztújító közgyűlés jkve. Uo. 13/1944. 73 Storno Miksa levele. Uo. 4/1943. 591