A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Művelődéstörténet, Irodalomtörténet - Lengyel Imre: Hatvani István levelesládájából

et Praeceptorem meum Celeb. Köenig inopinato diem obiisse,'

3 et Celeb. Bruckerum amicum meum desideratissimum, gravi morbo conflictari,

74 moestus intellexerim. Quia nunc nemo ex nostris apud vos degit, nihil fere de vobis cognoscere licet. Habemus nunc ex nostris Juvenem eximium Franciscum Kolmár, qui desiderio Academiam vestram salutandi sic incensus est ut nisi quid impediat Deo auspice Mense Aprili Basileae esse velit.

7

° Neminem hueusque quod sciam et Nostris Vobis commendari, sed pro hoc Juvene doctissimo est quod Те et ceteros Vener. Tuos Collegas rogem. Ut enim nihil nunc aliud de eo commemorem, hoc unum dixisse sufficiat, quod is Germanicam, Gallicam Italicam Anglicam linguas proprio marte perdidicit in Graecis autem Hebraicis litteris non medioeriter versatus est. Huic ut in Collegio Erasmiano aliquem locum procurare velis, id est quod a Te humanissimis verbis peto. Perillustri D. Notario rem significavi iam is rem expediet.

70 Carissimam tuam coniugem et Excell. socerum ceterosque viros Clariss. os per Te saluto. Vale. Scribebam Debrecini in Hungária a. d. XXV. Febr. An. 1753. Hatvani hírt ad barátjának Pap István Debrecenbe érkezéséről. Rögtön vád alá helyezték, s jan. 17-én megidézték a Tiszántúli Egyházkerület tanácsa elé. Pap védekezés helyett támadást intézett többek ellen, még Beck ellen is. Megengedték neki, hogy a 11 vádpontra írásban válaszoljon. Válaszát jan. 23-ig Sződi Istvánnak nyújtotta be. A 3. ponttal kapcsolatosan azt állította, hogy Im-Hofnak, aki közvetlenül kérte Becket az előszó megírására, megfizette a nyomatás költségeit, 2000 Ft-ot. Ez az előszó Im-Hof fáradozásait és érdemeit méltatta, ezért ő (ti. Pap) több svájci város elöljáróságának dokumentumokkal ellátott levelet küldött, amelyben feltárta a valóságot. Ezen az alapon több fórum, pl. Bern város tanácsa, a bázeli Főiskola tanácsa, a svájci köztársaság legfelsőbb törvényszéke felmentette. Hatvani szóról szóra közli pl. a zürichi városi tanács titkárénak Pap igaza mellett szóló levelét. Pap még azt is állította, hogy a baseli ösztöndíjat nem vette igénybe. A debreceni papokból és professzorokból álló bizottság azonban Beck levelének adott hitelt, s Papot a bázeli biblia előfizetőjének és nem kiadójának nyilvánította. Hatvani kiegészítőlég néhány irat, többek közt a Pap és Im-Hof közt történt megegyezés szövegének a megküldését kéri Becktől. Cáfolja Papnak Svájcban tett kijelentését, hogy a debreceni egyháztól megbízást vagy pénzt kapott volna a biblia kiadásához, sőt többen figyelmeztették, hogy álljon el tervétől. Mikor Beck írt ImHof szándékáról, a dolog kívánatosnak látszott, de az itthoni bajok miatt a kiadás ügye háttérbe szorult. Ismét felkéri Becket Bázelben hagyott könyveinek őrizetére. Panaszkodik, hogy a zürichi Heidegger csúnyán kijátszotta. Egyébként a zürichiek jó véleménnyel vannak könyvéről, aminek nagyon örül. Egy kézirata jelenleg Breitingernél van. Ha Zürichben nem kerülhetne kiadásra, kéri, járjon közben Im-Hofnál a kinyomatás érdekében. 15 holland forint értékű kiadványt hajlandó lenne maga megvásárolni. Fájlalja volt tanára, Koenig elhunytát és barátja, Brucker betegeskedését. Figyelmébe ajánlja Kolmár Ferencet, aki több nyelven beszél, és igen művelt. 73 E. Koenig 1752. szept. 12-én hunyt el. 74 Vö.: 36. j. 75 Kolmár Ferenc 1769-ben Kiskunhalason lelkészkedett. SzMIÉM VI. 776. 76 Vö.: 61. j. 518