A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Művelődéstörténet, Irodalomtörténet - Lengyel Imre: Hatvani István levelesládájából

10-én állították ki. Tanulmányai alatt Szilágyi Sámuelnek tett ígéretéhez híven állandóan támogatta Beck professzor, akit éppen olyan mély baráti kapcsolatok fűztek Hatvanihoz, mint azelőtt Maróthihoz és Szilágyihoz. Jakob Christoph Beck 1711. márc. 1-én született Bázelben. Tanulmányait is itt végezte. 1728-ban iratkozott be a teológiára, s 1733-ban már a szónoklattan professzora lett. Öt év múlva átment a történeti tanszékre, ezt 1744-ben a teológiai tanszékkel váltotta fel. Élete utolsó évtizedeiben az ótestamentumi tanszéken működött. Az egyetemnek négyszer volt rektora. A dékáni tisztséget 11-szer viselte. Tudományos munkásságán kívül jelentős társadalmi tevékenységet fejtett ki, amellyel számos barátot, levelező társat szerzett magának mind Svájcban, mind külföldön. Kora számos kiválósága levelezésben állt vele 1785. máj. 17-én bekövetkezett haláláig.

4 Beck egyetemi tisztségeiből kifolyólag is eleven kapcsolatban volt a Collegium Erasmianummal, ahol a külföldi hallgatók lakást és ellátást kaptak. Hatvani tanulmányait állandóan figyelemmel kísérte, s vele a barátságot gondosan ápolta. Hiszen a kiváló magyar ifjú kedves tanítványa volt Johann Rudolf Zwingernek, Beck leendő apósának, aki akkor az orvosi kar dékánja volt.' Arra is találunk adatot, hogy Beck nemcsak tanulmányaiban, tudományos és társadalmi kapcsolatainak kiépítésében volt segítségére fiatal magyar barátjának, hanem hivatásérzete kialakításában is. Beck és baráti köre ezenkívül mindent elkövetett, hogy Hatvani Bázelben vagy valamelyik külföldi egyetemen alkalmazást nyerjen. Mi sem természetesebb annál, hogy a kapcsolat baráti levelezés formájában folytatódott, amely jó néhány évtizeden át tartott. Ezúttal 17 levelet tudunk közölni abból a levelezésből, amelyet Beck és Hatvani folytatott.'' Sajnos Beck levelei közül kevés áll rendelkezésre, mindössze néhányat ismerünk E. Staehelin professzor közléséből kivonatosan. Viszont Hatvani leveleinek a száma sem lehet teljes, amire tartalmukból imitt-amott következtethetünk. ü. Az első levelet Debrecenbe való visszatérése előtt, 1748. aug. 12-én küldi Hatvani Bázelbe Leidenből, a többi levél azonban mind Debrecenből kelt. A levelek dátum szerint: Leiden, 1748. aug. 12.; Debrecen, 1749. febr. 1., szept. 20., 1750. [?]; 1752. nov. 2.; 1753. febr. 25., dec. 4.; 1754. dec. 29.; 1755. máj. 13., szept. 6., 1757. aug. 23., dec. 10.; 1760. ápr. 20., máj. 20.; 1761. ápr. 28., nov. 9.; 1769. okt. 25. Amint látjuk, 1749-ben, 1753-ban, 1755-ben, 1757-ben, 1760-ban és 1761-ben 2-2 levelet küldött Becknek, egyet írt azonban 1749-ben, 1750-ben (keltezése bizonytalan), 1754-ben és 1769-ben. Ez a sorozat tehát 17 levélből áll.

7 Feltűnő az 1762-69-ig terjedő időben a levelek teljes hiánya, sőt 4 Életművére vonatkozó részletesebb adatok: Ernst Staehelin: Die Korrespondenz des Basler Professors Jakob Christoph Beck. 1711-1785. Studien zur Geschichte der Wissenschaften in Basel. Herausgegeben von der Universität Basel. XVIII. (Basel, 1968.) Rövidítése STKB. 5 Lósy-Schmidt adatszolgáltatásában a név e szerint javítandó. LSHI 69. 1. Beck 1748. jún. 7-én vette nőül Maria Magdalena Zwingert. STKB 11. 1. 6 A levelek mikrofilmjének rendelkezésre bocsátásáért hálás köszönetemet fejezem ki dr. Ernst Staehelin bázeli egyetemi tanárnak, aki a feldolgozás közben a hiányzó adatok közlésével állandóan segítségemre volt. 7 Ugyancsak ebből a bázeli forrásból származnak azok a Maróthi-leveíek, amelyek a „Könyv és Könyvtár" VIII/1. és VIII/2. számában jelentek meg. 500 \