A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Művelődéstörténet, Irodalomtörténet - Tóth Béla: Maróthi György az 1739–43. évi debreceni pestisről

hat, de hogy milyen eredménnyel, nem tudom. A másik, akiről beszéltem, az elöljárók rokonságából kb. tízet kezelt, s maguk az elöljárók szívesen ajánlják eljárását, amely ebből áll: mihelyt a ragály első jelei (amelyeket lentebb említettem) jelentkeznek, s mielőtt a daganat felfakad, eret kell vágni. Aztán rögtön az ágyba fektetett beteggel gyógyvizet itat, amelyet „Confici iussit ex alexi pharmacis cardiaci et sudoriíeris, quae ex antidoto magno Mathioli se légit: aeger hac diaphoretica potione hausta", vagyis miután a beteg ezt az izzasztó italt megitta, betakarózik és erősen izzad?* Azok a betegek, akiket mint mondottam, ilyen módon kezeltek, a következő nap visszanyerték előbbi élénkségüket. Kettőről tudok, akik e kezelés mellett meghaltak, az egyik az izzasztó italt előbb megitta, mint érvágást kapott, a másik letagadta, hogy daganata fölfakadt, az érvágást ugyanis veszélyesnek tartja (ti. az orvos - tőlem), ha a daganat már föl fakadt. Ezzel szemben azoknál, akik annak rendje, módja szerint tisztultak meg, a daganat rögtön jelentkezett, de a következő napon már nem fájt. így pl. a bíró két cselédje, akik a következő napon már vissza akartak térni a konyhába szokott munkájukra, ha a gazdájuk megengedte volna. Ismertem néhány embert, akik miután a proíilaktikus essentiát, melyet a minap leírtam?

1 megitták, de nem izzadtak, s meghaltak. Én magam is, mihelyt csak enyhe rosszullétet érzek, ki szoktam izzadni a betegséget.^ Azok, akik így mesterséges vagy természetes úton meggyógyultak, a továbbiakban egyáltalán nem lesznek ellenállóbbak (magis immunes), mint azok, akiket a baj egyáltalán nem érintett. Vannak néhányan a szomszéd városokban (a nevükre nem emlékszem), akik három-, négyszeri felgyógyulás után ötödjére meghaltak". Ezután leírásának kevésbé szakszerű volta miatt mentegetőzve, még megjegyzi: ,,A pestisnél nem látom okvetlenül szükségesnek, hogy valamely hely levegője egészében megromoljon. Csupán az emberek kö16 Miután a latin szöveg orvosi kifejezéseit, melyekhez különleges orvos-, illetve gyógyszertörténeti ismeretek lennének szükségesek, nem tudtam teljes biztonsággal megfejteni, kénytelen vagyok eredetiben idézni, hátha akad hozzáértő, aki a mai orvostudományt is kielégítő fordítást velem is közölné. 17 A ,,minap" kifejezésből gondolható, hogy Maróthi a hosszú és alapos levelet több napon át írta. 18 Maróthi még 1739. szeptember 29-i Beckhez írott levelében leírta az általa használt proíilaktikus gyógyszer receptjét, „prout earn Primarius hujus Urbis Medicus in communem usum parari jubet", vagyis amelyet a város főorvosa, dr. Buzinkay ír elő. (Lengyel-Tóth II. 74-75.). A receptet Buzinkay említett könyvecskéjében magyarul is leírja a következőképpen: ,,Végy, Jó Aloest, 12 Térj éket, [Lót |2 Rhabarbarumot, ' 1 Mirhát, Agaricumot, az az: (El-készített -Fa-gombát), I Mindenikből Sáfrányt, / (1) Lótnak Zedoria és 4-gyed részét Gentiana Gyökeret. Gyalog Fenyő-magvat ' Ezeket mind vagdald öszve és törd meg, tedd egy hosszú szoros nyakú üvegbe, tölts-reá egy Itsze igen finum Égett-Bort, kösd bé jól az üveg száját, tartsd 48. órákig meleg hamuban, gyakorta az üveget fel-rázván, azután szűrd le, ez lészen mind Praeservans mind pedig gyógyító Szer; élhetnek vele minden Emberek . . ." (I. m. 15-16. 1.) 492