A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Művészettörténet - P. Szalay Emőke: Ostyasütők a Déri Múzeum gyűjteményeiben
A katona és a betyár a bal tenyerén vágott sebbe helyezi és hagyja beleforrni, mivel hite szerint így sérthetetlen lesz. 1 ' Bajelűző ereje nyilvánul meg abban, hogy ha otthon a ládában tartják, akkor nem éghet le a ház. 18 Ezért járják körül égi háború idején ostyával a falut. iü A természeti csapások távoltartását szolgálta a tavaszi vetés körül való hordozása. 2 ' A karácsonyi kántori ostya jó a hideglelés ellen. 21 Esővarázslás eszközeként is szerepelt. Nagy szárazságot azzal akartak megszüntetni és esőt varázsolni, hogy halott vagy állatok szájába tették. 22 Azt tartották, ha valakinek áldozó csütörtökön áldozáskor az ostya kiesik a szájából, az nemsokára meghal és a túlvilágon a pokolba jut. 2 ' 5 Ha a pap kezéből esett ki az ostya, azért történt mert érezte, hogy boszorkány fogja megenni. 24 Egy asszony minden nap áldozáskor eltett egy ostyát a mellén hordott tarsolyba, és azt állította, hogy a teste nem fog elrohadni. Temetése után a temetőőr egy évig minden éjjel tizenkét órakor lángolást látott a sírjából felszállni. 25 Szerepel az ostya a boszorkányok eszközei között is. Szegeden Hisen Borbála nevű boszorkánysággal vádolt asszony vallomása szerint egy halott gyermeket ostyával életre keltett: ,,a halva lett leányka felelevenítését az ostyával Krisztus testével eszközlötte, ezt Csomorkányi Imrétől az apáthi plébánostól hallotta, hogy úgy cselekedjék. " 2<i Fontos szerepet játszott az ostya a karácsonyesti szokásokban. Idevonatkozóan számos adatot gyűjtött Pócs Éva. Példáiból kitűnik, hogy karácsony este az ostya együtt szerepelt más egyéb karácsonyesti étellel. Megállapítása szerint az ostya karácsony este járulékos elem a többi étel mellett. Rendszerint nem önmagában szerepel, hanem többnyire más natúráliával, mézzel, borssal, fokhagymával fogyasztották. Az ostyát mézzel azért ették, hogy édesek, borssal, fokhagymával, mézzel, hogy erősek és egészségesek legyenek. Az állatoknak is adnak a karácsonyesti ostyából. Kolonban petrezselyemmel töltött ostyával etetik őket, hogy éjjel megszólalva jót mondjanak a gazdájukról. Az ostyára petrezselymet, piros almát, esetleg ezüst pénzt tesznek, hogy a marha erős, értékes és szép legyen. 27 Az ostya szerepe különösen kiemelkedik a róla elnevezett szokásban, az ostyahordásban. A katolikus, de néhol az evangélikus helyeken is igen elterjedt szokás volt az ostyahordás. Az Ipoly mentén az ostyát a kántor sütötte. Egyfajta jövedelmi forrása volt, mert az ún. választási jegyzőkönyvekben is szerepelt. Az ostyát a jó tanuló gyerekek vitték házról-házra. Verses mondóka kíséretében adták át a háziaknak, akik az ostyáért adományt küldtek a kántornak 2S Mihálygergén az ostyát a tanító karácsony böjtje előtti napokban küldte a lakosoknak. Az ostyáért viszonzásul a tanítónak babot, szalonnát, 17 Wlislockiné Dottier Fanni: Templomok és templomszerek a magyar néphitben. Ethn., VI. 1895. 41. 18 Wlislockiné Dörfler Fanni: i. m. 46. 19 Bálint Sándor: i. m. 117. 20 Bálint Sándor: i. m. 117. 21 Szendrey Zsigmond: i. m. 34. 22 Wlislockiné Dörfler Fanni: i. m. 47. 23 Wlislockiné Dörfler Fanni: i. m. 41. 24 Kolumbán Samu: Babonás hiedelmek a dévai csángóknál. Ethn., XV. 1904. 38. 25 Bellosics Bálint: Délvidéki magyar babonák. Ethn., X. 1899. 313. 26 Kovács János: A kuruzslás és a varázsolás eszközei a szegedi boszorkányperekben. Ethn., IX. 1898. 355. 27 Cs. Pócs Éva: A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Népr. Közi., X. 3-4. (Budapest, 1965.) 35-36. 28 Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén. (Budapest, 1968.) 70-71., 78. 471