A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Kahler Frigyes: Debrecen város és Hajdú vármegye szükségpénzei 1919-ből

is a várostól kaphatnak kellő mennyiségű pénzt kiadásaik fedezésére. Olyan megoldásról kellett gondoskodni, mely a városnak, illetőleg az államra nem ró a kelleténél súlyosabb terheket. Az illetékes körök számba vették elsősorban egy nagyobb hitel igénybevételét, a tervezett kölcsön azonban indokolatban kamat terhet rótt volna az államra, és a városra. Nem volt tehát más megoldás, mint a városi szükségpénz kibocsátása és az ezzel járó nagy felelősséget a vezető tisztviselők annál nyugodtabb lelkiismerettel vállalhatták, mert rendkívüli időkben ez a módszer adja meg legtökéletesebb módon a lehetőséget a szükségletek fedezésére. A városi pénz kibocsátásának elhatározását előre láthatóan megnyugvással fogja fogadni. Paritás dolgában a városi pénz felette fog állni a jelenleg forgalomban levő pénznek, mert Debreczen város és Hajdú megye egész ingatlanvagyonával nemcsak hogy teljes fedezetet nyújt rá, de az ingatlannak mai értéke mellett legalább harmincszorosán fedezni fogja a kibocsátandó városi pénzjegykontingenst, ezen kívül a pénzintézetek bármikor szívesen fogadják. Szeged már régebben bocsátott ki városi szükségpénzt több millió korona öszszegben és ezt a pénzt felárral vásárolják. A városi pénz kibocsátása egy csapásra megszünteti azokat a mizériákat, melyek a jó pénz, s az aprópénz hiányával előálltak és a város, s az állam személyi és dologi szükségletei fennakadás nélkül fedezhetők lesznek. A városi pénz kibocsátását nemcsak AZÉRT TARTJUK szerencsés megoldásnak, mert a kitűzött célt elérhetővé teszi, hanem azért is, mert az államnak a megyének és a városnak nem kell kölcsönhöz fordulni és nem kell a szükségleteinek kielégítésére igénybe vett pénz után kamatot fizetni, míg a városi pénz előállítási költségei bőven megtérülnek a beváltásra nem kerülő pénzjegyekből." Miközben a helyhatósági vezető tisztviselők és a felsorolt helyi pénzintézeti vezetők - az Osztrák-Magyar Bankkal rivalizálva, bankjegy kiadási monopóliumának sérelmével ..paritás dolgában" a hivatalos bankjegyeknél jobb pénzt kívántak forgalomba hozni - az Osztrák-Magyar Bank láthatóan más megoldással kíván úrrá lenni a helyzeten. Figyelemre méltó, hogy bár a debreceni fiók főnöke június 25-én még a pénzszállítás lehetetlenségéről nyilatkozik, július 2-án a Debreczeni Független Újság arról tesz említést, hogy a nagyszobonyi kormányzótanács megbízottjával ,,megállapodás jött létre" a pénz szállítására."

8 Nem véletlen Heimesch Frigyesnek - az Osztrák-Magyar Bank Nagyváradi Fiókja főnökének - az az enyhén szólva túlzó július 6-i nyilatkozata sem, hogy a debreceni fiók 30 millió (!) korona értékű kék pénzt kap rövidesen."

1 Ezek után - természetesen a kék pénz nem érkezik meg - július 14-én Rásó főispán bejelenti, hogy megkezdődik - a román megszálló hatóságok egyetértésével - a fehér hátú bankjegyek lebélyegezése. „Hajdú vármegye és Debreczen város területén Debreczen sz. kir. város száraz és a debreczeni állampénztár nedves bélyegzőjével" lepecsételt bankjegyek lesznek forgalomképesek, s le nem bélyegzettek elfogadása tilos lesz.'"

1 A lebélyegzést egyébként a Debreczeni Független Újság ugyan az a száma teszi közzé, amelyben bejelentik a szükségpénz kibocsátásának tervét. Bár arra nézve, hogy az Osztrák-Magyar Bank tiltakozott volna formálisan a szükségpénz terve ellen közvetlen bizonyítékunk nincs, az ismertetett manőverből mégis arra lehet következtetnünk, hogy a bankjegy kibocsátás monopóliumával rendelkező legnagyobb pénzintézet nem 28 DFU. 1919. 98. sz. 29 Uo. 1919. 102. sz. 30 Uo. 108. sz. 328