A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Kahler Frigyes: Debrecen város és Hajdú vármegye szükségpénzei 1919-ből

ezen az úton - melynek éle lényegében ellene irányult - kívánja a pénzhiányt megoldani, hanem a 25 és 200 koronás bankjegyeknek lebélyegzés utáni forgalomba hozatalával. Ezt diktálta anyagi érdeke, hiszen ha a szükségpénz terve megvalósul, olyan kölcsön válik szükségtelenné, amely végső soron az Osztrák-Magyar Bank jövedelmét csökkenti. Nem így a szükségpénzt javasló debreceni pénzintézetek esetében, amelyek nem voltak egyenként, sem összességükben abban a helyzetben, hogy az Osztrák-Magyar Banktól függetlenül hitelezzenek a városnak. A két megoldás párhuzamosan folyó kivitelezése mögött az Osztrák-Magyar Bank és a kis pénzintézetek közti feszültség, valamint a helyhatósági vezetők - a pillanatnyi politikai helyzettől determinált - érdekeinek érvényesítése húzódik meg. Mint az a két megoldás csendes párbajának eredményéből kiderül, minden eszközt igyekeznek megragadni, s végül az erősebb fél oldalán tiszta lappal lépnek ki a válságból. Július 18-án a Debreczeni Újság arról számol be, hogy ,,reggelenként hatalmas tömegek ostromolják az intézeteket"''

1 - már mint a lebélyegzést foganatosító hivatalokat - s július 28-ára 80 millió korona a Debrecenben és Hajdú vármegyében lebélyegzett pénz értéke. A lebélyegzés határidejét ez után többször meghosszabbítják; augusztus 2-ig, majd б-ig, végül 29-ig.

32 Amíg a fehér pénz lebélyegzése folyik, megkezdődik a szükségpénz előállításának technikai előkészítése is. A július 15-én délután 4 órakor Nagy József elnökletével ülésező előkészítő bizottság Pauló debreceni vésnökkel kíván két nap alatt kliséket készíttetni, egyidejűleg azonban Nagyváradon is keresnek vésnököt.

33 A következő bizottsági ülésen - július 23-án bejelentik, hogy anyaghiány miatt nem lehetséges új klisét készíttetni, ezért a szükségpénzeket „a városi nyomdában állítják elő, tisztán nyomdatechnikai úton" . . .„mégpedig azoknak a régi kliséknek az összekomhinálásávál, amelyek kizárólag a városi nyomdának vannak meg. A tervezett 1, 2, 10, 20 és 100 koronások mintáit Keresztessy István, a városi nyomda vezetője a bizottsági ülésen bemutatja, amelyet a jelenlevők azzal fogadnak el, hogy a szükségpénz szövegében az „egész vagyonával szavatol" szövegrész „egész vagyonával és összes jövedelmével"-re módosul. Ezen az ülésen döntenek arról is, hogy a gyártás irányítására egy szűkebb bizottságot küldenek ki.

3

'* Csóka Sámuel és Pákozdy Sándor július 23-án mutatják be a szükségpénz végleges mintadarabjait - jóváhagyás végett - Mosoiu tábornoknak. A kérelemből - amely 1 koronás címletből 1 millió korona, 2 koronás címletből 1 millió korona, 10 koronás címletből 200 000 korona, a 20 koronás címletből 200 000 korona és a 100 koronás címletből 100 000 korona érték kibocsátásának jóváhagyására irányul - egyértelműen kitűnik a szükségpénz célja: „ ... az állam által teljesítendő közszükségletek biztosítása. . . és hogy az aprópénz hiányon segítsen".'

1

' Más szóval az aprópénz hiány mellett ilyen módon kívánják megoldani a költségvetési hiányból adódó nehézségeket. A kormányzó tábornok válasza sajnos - ez idő szerint - nem ismert. Tény azonban, hogy a román megszálló hatóságok intézkedései amellett bizonyítanak; nem a szükségpénz 31 DU. 1919. 131. sz. 32 HBL. IV. B. 1406/a/261 - 2689, 2738, 2842, 3146, 3216/1919. HBL. IV. B. 1402/e/2 2384/1919. V. 33 DFU. 1919. 109. sz. 34 DFU. 1919. 116. sz. 35 DFU. 1919. 117. sz. 329