A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Kahler Frigyes: Debrecen város és Hajdú vármegye szükségpénzei 1919-ből

Magyar Bank csak azokat a 25 és 200 koronás bankjegyeket tekinti hamisítványoknak, amelyeket a „szovjet köztársaság bocsátott ki, a sorozat series 2-os számjeggyel kezdődik." Ezeket „ . . . nem csak nem fogadja el a bank, hanem azt leíoglalja attól, aki oda viszi." A hamisítványokhoz sorolja még a 3 és 4 számmal kezdődő széria számú bankjegyeket is.

22 Elfogadási kötelezettség áll fenn ugyanakkor az 1. számmal kezdődő és négy számjegyből álló, hátlapjukon hullámvonalas 25 és 200 koronások tekintetében, illetve minden 25 és 200 koronásra nézve, amelynek sorozata В jelzésű.

23 Bejelenti ugyanakkor, hogy a bankok másnap - június 26-án kinyitnak. Nyilatkozatában viszont lehetetlennek mondja, hogy az Osztrák-Magyar Bank Bécsből - bármilyen formában — kék pénzt tudjon küldeni a megszállás alatt levő területre.

27

' A városi és vármegyei vezetés, továbbá a debreceni bankok - ide nem értve az Osztrák-Magyar Bank helyi fiókjának - nem találták elégségesnek Wilhelms bejelentését sem a bankjegyhiány, sem a költségvetési hiányok orvoslására, s ezzel a szükségpénz bevezetésének - már jelzett - gondolata előtérbe kerül, valószínűleg a július 13-át megelőző napi tanácskozáson.

20 Itt először egy 50 millió koronás kölcsön terve kerül szóba - megoldandó mind a költségvetési deficit, mind a bankjegyhiány égető problémáját. Ez a megoldás mind a két törvényhatóság ellenzésébe ütközik, s ezt az elutasító álláspontot támogatják a Rásó főispán által e tárgyban összehívott debreceni bankigazgatók is. A helyi pénzintézeti igazgatók — Wilhelms Emil kivételével - javaslatára határozza el a városi és a vármegyei vezetés a városi szükségpénz kibocsátását. Az első tervek szerint 2, 10, 20, 100 esetleg 500 koronás címletek nyomása került szóba 10-20 millió korona értékben, Debrecen Város és Hajdú vármegye teljes anyagi és erkölcsi garanciája mellett. A kivitelezés lebonyolítására a városi és a vármegyei pénzügyi bizottság egy szűkebb bizottságot választ - Csóka Sámuel polgármester helyettes, Pákozdy Sándor alispán, dr. Magoss György városi főügyész, Ary városi főszámvevő, Bozóky megyei főszámvevő, Poroszlay László, Serly Gusztáv, Szántó Sámuel dr. és Ungár Jenő bankigazgatókat - azzal, hogy a technikai szakemberek bevonásával kezdjék meg működésüket. A terv szerint a szükségpénz kibocsátását még július hónapban foganatosítani kell, s a kiadott pénzjegyeket „egészen rövid idő alatt" szándékoznak beváltani, hangsúlyozván, hogy - már mint a város és a vármegye - „maga fogja forszírozni a beváltást".

21

' A Debreczeni Független Űjság július 13-i száma „Városi pénz" címmel jelenti be a döntést:

2

' „ Aíelfordult politikai viszonyok természetes velejárója az a kínos állapot, amely a pénzforgalomban előállt. Az Osztrák-Magyar Bank úgynevezett kék bankjegyeinek eltűnése és a fehér hátú bankjegyek iránt támadt bizalmatlanság mellett a már elviselhetetlen aprópénzhiány folytán nem áll kellő mennyiségű fizetési eszköz a közönség rendelkezésére. A központi kormány hiánya és teljes elszigeteltségünk a fizetési eszközökről való gondoskodást is a helyi hatóságok autonom jogkörébe terelte. - A helyzet röviden az. hogy a nagyközönség ezenkívül az állami, vármegyei és városi hatóságok csák22 DU. 1919. június 25-i 112. sz. DFU. 1919. július 2-i 98. sz. 23 DU. 1919. 112. sz. és DFU. 1919. június 25-i, 92. sz. 24 DFU. 1919. június 25-i, 92. sz. 25 Ide vonatkozóan a levéltár anyagában nem volt dokumentum, feltevésünket a másnap megjelent sajtóközlésre alapozzuk. 26 DFU. 1919. július 13-i, 108. sz. 27 Uo. 1. 327