A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Kahler Frigyes: Debrecen város és Hajdú vármegye szükségpénzei 1919-ből

előtt keletkezett, a Tanácsköztársaság alatt szünetelő, vagy megszüntetett intézmények újjá élesztésével hatalmát megszilárdítani. A világháború utolsó éveiben jelentkező, s elhatalmasodó gazdasági bajok - az élelmiszerek és egyéb létfontosságú anyagok hiánya - az egyre nagyobb mértéket öltő rekvirálások, s a háború okozta pusztulás lázgörbéjeként; egyre nő az infláció. Ezt megfékezendő - lehetőségeihez mérten - a tanácskormány komoly erőfeszítéseket tesz mind az egész gazdaság, mint a szűkebb pénzgazdálkodás terén. Az önálló pénzrendszer megteremtésére azonban már nem jut ideje. A Tanácsköztársaság hatalomra jutásakor az ország pénzforgalmát az Osztrák-Magyar Bank, illetőleg az Osztrák-Magyar Bank Budapesti Fiókintézete által forgalomba hozott bankjegyek biztosítják.' Ezek közül is kiemelkedik az úgynevezett „kék pénz" - első klasszikus típusa az 1902-ben kiadott 1000 és az 1914-ben kiadott 50 koronás - szemben a világháború utolsó éveinek inflációs bankjegyeivel, a nagy mennyiségben kiadott 25 és 200 koronás címletű „fehér pénzzel". Ez utóbbiak - bár jogilag azonos tekintet alá esnek a korábbi kiadású kék pénzzel, mégis a lakosság körében népszerűtlenek s csak az előbbit fogadják el teljes értékben. - A fehér pénz iránti általános bizalmatlanság az Osztrák-Magyar Bank igazgatóságának arra a nyilatkozatára vezethető vissza, amely szerint a Budapesten nyomott 25 és 200 koronás bankjegyeket - a kliséket az Osztrák Magyar Bank a Károlyi-kormány kérésére küldte Budapestre, a pénzszállítást nem találván biztonságosnak - hamisítványoknak tekinti. A hír - amelyet hiteles formában Debrecenben, mint látni fogjuk, csak 1919. június 25-én kerül a nyilvánosság elé - teljes bizonytalanságot idézett elő az említett pénzek értékét illetően. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a spekulánsok nem kis haszon reményében - a fehér hátú bankjegyek 50-70%-os devalválásáról terjesztenek híreket/ A Tanácsköztársaság olyan pénzügyi intézkedései, mint a Forradalmi Kormányzó Tanács XCII. számú rendeletével a Magyar Postatakarékpénztár által forgalomba hozott úgynevezett postapénz" Debrecenre és Hajdú megyére nem terjed ki. A román megszállás alatt élő országrészben tehát kizárólag a kék pénz, a román lei és a fehér pénz forog - utóbbi a román katonai parancsnokság által biztosított kényszerrel. Az aprópénz május végére csaknem teljesen eltűnik a forgalomból.

10 Az újjá élesztett - regionális államgépezet amúgy sem zökkenőmentes működésére, saját tisztviselőinek ellátása mellett óriási terhet jelent a román frontvonalon belül rekedt nem debreceni, vagy Hajdú vármegyei illetőségű hazatérő hadifoglyok, a főleg Erdélyből és a Délvidékről menekülő tisztviselői kar, a nagy számú egyéb munkanélküli, hadiözvegy, hadiárva, és 7 Vö.: Radóczi Gyula: Adatok a legújabb korú magyar pénztörténethez. Az ÉREM 1971/2. sz. 14-26. 8 Hajdúföld (továbbiakban HF.) 1919. január 24-i 4. sz. lásd még: HF. 1919. február 23-i 8. és március 9-i 10. sz. 9 Dr. Kupa Mihály-Ambrus Béla: A Magyar Postatakarék Pénztár pénzjegyei 1919-ben. AZ ÉREM 1964. 47.22. 10 HBL. IV. B. 1402/c/2. - 487/1919. Főisp. szám alatt iktatott a Katonai Megszálló Parancsnokság 1452/1919. május 27-én kelt az Osztrák-Magyar Bank debreceni fiókjához intézett és valamennyi debreceni pénzintézettel tudatott parancsa a 25 és 200 koronás bankjegyek elfogadásának megtagadása esetén az igazgatót 2-4 évi börtönnel, a pénzintézetet esetenként 20 000 korona bírsággal fenyegeti, kihirdetve a Debreczeni Független Újság (továbbiakban: DFU.) 1919. május 29-i 92. sz. HBL. IV. B. 1402/c/2. - 505/1919. főisp. szám alatt iktatott, a Debrecen Városi Népjóléti Hivatalának 1919. május 29-i jelentése. 324