A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Kahler Frigyes: Debrecen város és Hajdú vármegye szükségpénzei 1919-ből

más anyagi erőforrásokkal nem rendelkezők létfenntartása. Számottevőek továbbá a megszálló román hadseregnek a várost terhelő .1,5 millió koronát kitevő költsége is. A romániai beszerző utakon történő vásárlások lekötik a még értékkel bíró 1000 koronás - kék - bankjegyeket.

11 A pénz hiánya - s itt most elsősorban a bankjegyek hiányára gondolunk április második felétől egyre nagyobb nehézségeket okoz. Dr. Magoss György főispán-polgármester a MÁV üzletvezetőségének a bérek kifizetésére kiutalt 6 millió koronát nem tudja biztosítani, „mert Budapestről a pénzt nem lehet elhozni."

1

'

1 Április és május hónapokban, miközben az állam pénztárában levő 5 millió korona mellett a Hajdúböszörményi Adóhivatal ellátmányát, 900 000 koronát és a Hajdúszoboszlói Adóhivatal ellátmányát, 700 000 koronát is igénybe veszi a főispán-polgármester és az esedékes állami kifizetések törlesztésére használja fel. Ezen túl és itt már a bankjegy hiány és pénz költségvetési hiánya összeíonódva jelentkezik, az Osztrák Magyar Bank Debreceni Fiókjától április 23-án 3,5 millió, április 24-én 8,5 millió korona, s május 10-én további 4 millió korona, részben fedezetlen kölcsönt kénytelen igénybe venni. Ezt újabb - május 14-i keletű - 5 millió korona felvételére irányuló intézkedés követi, melyet azonban az Osztrák Magyar Bank Debreceni Fiókja nem hajt végre. - Az elutasító levél egy április 5-i keltezésű üzletvezetőségi táviratra hivatkozik, amely a további kölcsönök folytán kiadott 25 és 200 koronás bankjegy forgalmát letiltja.

13 Eközben elfogy a Debreceni Adóhivatalban április 28-án még meglevő 14 millió korona, s egyre szaporodik a különböző pénzintézetektől felvett kölcsönök összege is.

14 A város bevételeit - amelyek behajtása egyébként számos nehézségbe is ütközött - a lakosság Mosoiu tábornok már hivatkozott 1452/1919. számú parancsában foglaltak szerint fehér pénzben teljesíti, ugyanakkor egyre többen kérnek felmentést a fehér pénz elfogadásának kötelezettsége alól, egyszersmind kék pénzben kéri a fizetés folyósítását a rendőrség és a közalkalmazottak. lo A város 1919. évi deficitjét egyébként az előzetes számítások márciusban 4 300 000 koronára becsülik.

16 A feltárt adatokból okszerűen következik, hogy az elszigetelt - városi és megyei - törvényhatóságok területén a közpénztáraknál abszolút, míg a lakosság körében relatív bankjegy hiány lépett fel.

17 Ennek mélypontja időben, június és július hó első fele. A kényszerítő helyzet enyhítése érdekében születik meg - a szükségpénz kibocsátásának a magyar történelemben sokszor felvetődött gondolata. A bankjegyhiány - elsősorban az aprópénz hiány - leküzdése legérzékenyebben a kereskedőket érinti. Ennek eredménye - a Kereskedelmi Kamara aprópénzt sürgető számos beadványa 11 HBL. IV. B. 1401/7 - 163/1919. főisp. - HBL. IV. B. 1405/b/239 - 2016/1919. - HBL. IV. B. 1405/b/243 - 4316/1919. - HBL. IV. B. 1409/b/12 - 6873/1919. - HBL. IV. B. 1405/b/250 - 3753/1919. szv. - HBL. IV. B. 1405/b/252 - 4373/1919. - HBL. IV. B. 1402/c/2 - 505/1919. főisp. Lásd részletesen Zöld József tanácsnok bukaresti útját a Debreczeni Újság (továbbiakban DU.) 1919. május 17-i 82. sz. 12 HBL. IV. B. 1401/7 - 12775/V/1919. 13 HBL. IV. B. 1401/7 - 233/1919. főisp. 1919. május 14. 14 HBL. IV. B. 1401/7 - 18/1919. főisp. HBL. IV. B. 1403/e - 144/1919. jpbsz. és HBL. B. 1405/b/240 - 2278/1919. 15 Vö.: HBL. IV. B. 1402/c/2 - 2757 1919. főisp. HBL. IV. B. 1406/a/261 - 26023 1919. és HBL. IV. B. 1406/a/261 - 36325/1919. 16 DFU. 1919. 64. sz. 17 HBL. IV. B. 1402/c/2. 1919. május 30-i, a Népjóléti Hivatal jelentése szerint 1000 koronás bankjegyekért a hentesiparosoknál lehet aprópénzt kapni. 325