A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Sápi Lajos: Újsorosi házak Debrecenben

régi burkolatokat kártalanításként minden esetben újjal pótolták, hogy azok ismét termeljék a salétromot. A bent lakók egészségét ezek a salétromsóval telített burkolatok természetesen állandóan veszélyeztették. Az 1774-ben „szoros megtartásra" kibocsátott és kibővítve 1785-ben, majd 1799-ben újra kiadott ,,tűz elleni védekezése" előírásának megfelelően a pitvar hátsó részét tűzbiztos téglafallal készítették, ahol a szabad tűzhely és felette a nyitott pendelykémény létesült. A jellegzetes kémény falazás három oldalát a pitvar falaitól indítva, előugratva falazták ki és tölcsérszerűen hozták össze a padlástérben a fedélen kívül jelentkező mászható kémény méretére. A kémény negyedik oldalát a pitvar két oldalfalán előugró téglaoszlopról induló boltozatra fektették fel, mely alatt keletkező ívet fagerendával alátámasztott kifalazással láttak el. E gerendát használták fel a felette kissé beugró íves falfelülettel a díszes cseréptányérok és egyéb konyhafelszerelések kifüggesztésére, mely oly jellemző kép volt a debreceni pitvar belső megjelenésére. Éléskamra az épületben nem volt. A tél kezdetén levágott sertés húsát a szabad tűzhely feletti nyitott kéményben füstölték meg, tartósították s utána a padláson helyezték el, hol a nádfedés alatt a hús hosszú időn keresztül megtartotta frisseségét. Itt tárolták a legszükségesebb téli szemes élelmet is. Csak a későbbi időben, a gazdasági élet javulásával és a család gyarapodásával építettek a lakóházhoz csatlakozva külön kamrát a tartalék élelem megfelelő elhelyezésére. Minthogy az új települők között igen sok volt a kisiparos, általános gyakorlattá vált a lakás hátsó kis szobájának műhely céljára való felhasználása. Ez a család szaporodásával oda vezetett, hogy a kötött méretű lakóház lassan szűknek bizonyult és különösen nyári meleg időben a pitvar is a szabad tűzhely mellett a család tartózkodására alkalmatlanná vált. Ezért a lakóépülettől függetlenül - általában könnyű építési modorban - nyári főzőhelyet, nyárikonyhát építettek az udvarban, hol nemcsak a napi főzést, hanem a család ellátására szükséges mosást, disznóölést valamint szappanfőzés munkálatait is elvégez302 3. kép. Vendég utca 25. számú ház